Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék

• Kriminológia-Szakkriminológia
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightELSŐ RÉSZ – Általános rész
  • chevron_right1.1. A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban
    • 1.1.1. Problémafelvetés
    • chevron_right1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata
      • 1.1.2.1. Kriminológiai paradigmák mint a kriminológia fogalmát meghatározó tényezők
      • 1.1.2.2. Fogalommeghatározások a szakirodalomban
      • chevron_right1.1.2.3. A kriminológia tankönyvünkben követett fogalma
        • 1.1.2.3.1. A kriminológia mint interdiszciplináris, autonóm és alapvetően tapasztalati társadalomtudomány
        • 1.1.2.3.2. A bűnözés fogalom tartalma a kriminológiában
        • 1.1.2.3.3. A bűnözési kontroll intézményei, mint a kriminológia kutatások tárgya
      • 1.1.2.4. A kriminológia feladata
    • 1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei
    • chevron_right1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében
      • chevron_right1.1.4.1. A kriminológia és a jogi bűnügyi tudományok
        • 1.1.4.1.1. A büntetőjog önfejlődése és a kriminológia
        • 1.1.4.1.2. A büntetőeljárás-jog
        • 1.1.4.1.3. A büntetés-végrehajtási jog
      • chevron_right1.1.4.2. A kriminológia és a nem jogi bűnügyi tudományok
        • 1.1.4.2.1. A kriminológia és a kriminalisztika
        • 1.1.4.2.2. A kriminológia és a kriminálpszichológia
        • 1.1.4.2.3. A kriminológia és a kriminálpedagógia
      • 1.1.4.3. Kriminológia és kriminálpolitika
    • 1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.2. A kriminológia tudományának létrejötte
    • 1.2.1. Bevezetés/Problémafelvetés
    • 1.2.2. A klasszikus iskola
    • 1.2.3. A pozitivizmus
    • 1.2.4. A közvetítő iskola
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.3. A XX. század kriminológiai elméletei
    • 1.3.1. Problémafelvetés
    • chevron_right1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek
      • 1.3.2.1. Antropológiai elméletek
      • 1.3.2.2. Az ikerkutatások
      • 1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok
      • 1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek
      • 1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák
      • 1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás
      • 1.3.2.7. Betegségek
      • 1.3.2.8. Az intelligencia
      • 1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések
      • 1.3.2.10. A pszichopátia
      • 1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása
    • chevron_right1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek
      • 1.3.3.1. A pszichoanalízis
      • 1.3.3.2. Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll
      • 1.3.3.3. Tanuláselméletek
    • chevron_right1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek
      • 1.3.4.1. A kultúrkonfliktus
      • chevron_right1.3.4.2. A szubkultúra-elméletek
        • 1.3.4.2.1. Cohen „klasszikus” szubkultúra-elmélete
        • 1.3.4.2.2. Miller központi problémák elmélete
        • 1.3.4.2.3. A bűnelkövetés-lehetőségek elmélete
        • 1.3.4.2.4. Az erőszak szubkultúrája
    • chevron_right1.3.5. A bűnelkövetés elméletei
      • 1.3.5.1. A racionális döntés elmélete
      • 1.3.5.2. A rutintevékenység-megközelítés és a „csekély önkontroll”
    • chevron_right1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek
      • chevron_right1.3.6.1. Anómiaelméletek
        • 1.3.6.1.1. Durkheim anómiaelmélete
        • 1.3.6.1.2. Merton anómiaelmélete
      • 1.3.6.2. A társadalmi dezorganizáció elmélete
      • 1.3.6.3. Szocialista kriminológia
    • chevron_right1.3.7. Intézményelmélet
      • chevron_right1.3.7.1. A címkézéselmélet (Labeling-elmélet)
        • 1.3.7.1.1. A címkézéselmélet értékelése
      • 1.3.7.2. Az interakcionista elméletek
    • chevron_right1.3.8. A többfaktor-megközelítés
      • 1.3.8.1. A Glueck-féle kutatás
      • 1.3.8.2. Az európai kutatások
      • 1.3.8.3. A különféle elméleti magyarázatok integrálása
    • chevron_right1.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia
      • 1.3.9.1. A baloldali realizmus
      • 1.3.9.2. Az anarchista kriminológia
      • 1.3.9.3. A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése
      • chevron_right1.3.9.4. Neomarxista megközelítések
        • 1.3.9.4.1. Richard Quinney
        • 1.3.9.4.2. Chambliss és Seidman
      • 1.3.9.5. Posztmodern kriminológia
      • 1.3.9.6. A béketeremtő kriminológia (Peacemaking Criminology)
      • 1.3.9.7. A „zöld” kriminológia
    • 1.3.10. A kulturális kriminológia
    • 1.3.11. Szocialista kriminológia
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.4. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése
    • 1.4.1. A magyar kriminológia általános jellemzői
    • chevron_right1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában
      • 1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia, mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők
      • 1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok, megközelítések képviselői
      • 1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői
      • 1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése
    • chevron_right1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban
      • 1.4.3.1. A korszak értékelése
    • 1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól az ötvenes évek végéig
    • chevron_right1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig
      • 1.4.5.1. A kriminológia újjászületése, az önálló szaktudománnyá szerveződés időszaka
      • 1.4.5.2. Kriminológiai kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig
      • 1.4.5.3. A kriminológiai gondolkodás jellemzői a szocializmus válsága idején
    • chevron_right1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei
      • 1.4.6.1. A rendszerváltozás hatása a kriminológiára
      • 1.4.6.2. Tudományelméleti, tudománytörténeti munkák
      • 1.4.6.3. Kriminológia és kriminálpolitika kapcsolata a rendszerváltozás után
    • 1.4.7. Összegzés
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.5. A kriminológiai kutatási módszerek
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása
    • 1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány
    • 1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya
    • 1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata
    • 1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása
    • 1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása
    • 1.5.8. A módszer megválasztása
    • 1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése
    • 1.5.10. Az adatok kiértékelése
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.6. A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi kriminalitás általános jellemzői
    • 1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei
    • 1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek
    • 1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer
    • 1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből
    • 1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai
    • 1.6.6. A bűnözés alanyi oldala
    • 1.6.7. A bűnözés területi adatai
    • 1.6.8. Jogkövetkezmények
    • Forrásmunkák:
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.7. A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés, bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől
    • 1.7.1. Problémafelvetés
    • chevron_right1.7.2. A latens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere
      • 1.7.2.1. A latens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei
      • 1.7.2.2. A tettesi megkérdezések legfontosabb eredményei
      • 1.7.2.3. Az áldozati megkérdezések legfontosabb eredményei
      • 1.7.2.4. A bűnügyi statisztika valóságtükrözése
      • 1.7.2.5. A latens bűnözési vizsgálatok kriminálpolitikai tanulságai
    • chevron_right1.7.3. A bűnözés ábrázolása
      • 1.7.3.1. A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata
      • 1.7.3.2. A tömegtájékoztatás torzítása
      • 1.7.3.3. A tömegtájékoztatás interakciós következményei
      • 1.7.3.4. A tömegtájékoztatás elméleti modelljei. Erőszakábrázolás
    • chevron_right1.7.4. Félelem a bűnözéstől
      • 1.7.4.1. A bűnözési félelmet magyarázó elméleti modellek
      • 1.7.4.2. A bűnözéstől való félelem földrajzi szintjei
      • 1.7.4.3. Társadalom- és kriminálpolitikai tanulságok
    • 1.7.5. Összefoglaló
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.8. A viktimológia
    • 1.8.1. Problémafelvetés
    • 1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében
    • 1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek és dokumentumok
    • chevron_right1.8.4. Az áldozat fogalma
      • 1.8.4.1. Az áldozat fogalmának különböző dimenziói
      • 1.8.4.2. Áldozat-definíciók a nemzetközi dokumentumokban
      • 1.8.4.3. A magyarországi fogalom-meghatározás
    • 1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében
    • chevron_right1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei
      • 1.8.6.1. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény megalkotásának indokai
      • 1.8.6.2. Az áldozatsegítő támogatásokra vonatkozó általános szabályok
      • 1.8.6.3. Az áldozatsegítő szolgáltatások
      • 1.8.6.4. Az állam általi kárenyhítés
    • Forrásmunkák
    • Jogszabályok
    • Dokumentumok
    • Internetes honlapcímek
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right1.9. A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll, társadalmi bűnmegelőzés
    • 1.9.1. Bevezető gondolatok
    • 1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése
    • chevron_right1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi reprodukciójának számba jöhető modelljei
      • 1.9.3.1. Az egyenlőtlen esélyek modellje
      • 1.9.3.2. A normaszegések reprodukciója a kontroll-modellben
      • 1.9.3.3. A társadalmi kirekesztődés
    • chevron_right1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés
      • 1.9.4.1. A szituációs bűnmegelőzés
      • chevron_right1.9.4.2. A társadalompolitika részeként megvalósuló bűnmegelőzési stratégia
        • 1.9.4.2.1. A társadalmi bűnmegelőzés a nyugati típusú demokráciákban
        • 1.9.4.2.2. Bűnmegelőzés Közép-Európában, a magyar társadalmi bűnmegelőzési stratégia előzményei
      • 1.9.4.3. A társadalmi bűnmegelőzés háromszintű európai modellje
      • 1.9.4.4. Irányelvek, nemzetközi elvárások a stratégiai szemlélet kialakításában
    • Forrásmunkák
    • Dokumentumok
    • Ellenőrző kérdések
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ – Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok
  • chevron_right2.1. Vagyon elleni bűncselekmények
    • 2.1.1. Problémafelvetés
    • 2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma. Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás
    • 2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége, aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva
    • chevron_right2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége
      • 2.1.4.1. Szabálysértések
      • 2.1.4.2. A halmazatok jelentősége
    • 2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő és az elmaradott országok jellemzői
    • 2.1.6. Mit nyerünk és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése. A bűnözés, mint társadalmi jövedelem-újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés
    • chevron_right2.1.7. Elkövetők és áldozatok
      • 2.1.7.1. A vagyon elleni bűncselekményt elkövetőkre váró büntetés
    • chevron_right2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos kriminológiai elméletek
      • 2.1.8.1. Szegénység, bűnözés, szükségletbűnözés
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.2. Az erőszakos bűnözés
    • 2.2.1. Problémafelvetés
    • 2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma
    • 2.2.3. Az erőszak gyökerei
    • chevron_right2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája
      • 2.2.4.1. Az erőszakos bűnözés volumene és tendenciái
      • 2.2.4.2. Az erőszakos bűnözés struktúrája
      • 2.2.4.3. Az erőszakos bűncselekmények tipológiája
      • 2.2.4.4. Az erőszakos bűnözés látenciája
      • 2.2.4.5. Az erőszakos bűnözés minőségi átalakulása
      • 2.2.4.6. Az erőszakos bűnözés területi jellemzői
    • 2.2.5. A szexuális erőszak
    • 2.2.6. Az elkövetők jellemzői
    • 2.2.7. Az áldozatok
    • chevron_right2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága
      • 2.2.8.1. A makrokörnyezeti hatások
      • 2.2.8.2. Média és erőszak
      • 2.2.8.3. Alkohol, drog, erőszak
      • 2.2.8.4. Mikrokörnyezeti ártalmak
      • 2.2.8.5. A biológiai és a pszichés tényezők szerepe
      • 2.2.8.6. A sértetti közrehatás
    • 2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.3. Családon belüli erőszak
    • 2.3.1. Problémafelvetés
    • 2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma
    • 2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása
    • chevron_right2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében – adatok és kutatási eredmények
      • 2.3.4.1. Nemzetközi felmérések, kutatási eredmények
      • 2.3.4.2. Meghatározó kutatástörténeti munkák
      • 2.3.4.3. Magyar statisztikai adatok
      • 2.3.4.4. Hazai kutatási eredmények
    • chevron_right2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára
      • 2.3.5.1. Pszichológiai, pszichoanalitikus elméletek (McLeer, S. 1988.)
      • chevron_right2.3.5.2. Szociológiai elméletek
        • 2.3.5.2.1. Erőforrás-elmélet
        • 2.3.5.2.2. Csere/kontrollelmélet
        • 2.3.5.2.3. Patriarchátuselmélet
        • 2.3.5.2.4. Szociális tanuláselmélet
    • chevron_right2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése – társadalmi reakciók
      • 2.3.6.1. Nemzetközi folyamatok
      • 2.3.6.2. Állami, társadalmi reakciók a megelőzés szintjei szerint
      • 2.3.6.3. Magyarországi folyamatok
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.4. A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés
    • 2.4.1. Problémafelvetés
    • 2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei
    • 2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája
    • 2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén tényezők, jellemző ügycsoportok
    • 2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények néhány jellemző kriminológiai vonása
    • 2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.5. A szervezett bűnözés
    • 2.5.1. Problémafelvetés
    • chevron_right2.5.2. Fogalommeghatározás, elhatárolás
      • 2.5.2.1. A szervezett bűnözés fogalma
      • 2.5.2.2. A szervezett bűnözés kapcsolata, avagy elhatárolása a terrorizmustól
    • 2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei
    • 2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig
    • chevron_right2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői
      • 2.5.5.1. Irányultsága
      • 2.5.5.2. Módszereinek jellemzői
      • 2.5.5.3. A szervezett bűnözés létét, terjedését elősegítő tényezők
    • chevron_right2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában
      • 2.5.6.1. Az európai szervezett bűnözői csoportok
      • 2.5.6.2. Napjaink szervezett bűnözését elősegítő főbb faktorok – a keresletre tekintettel
      • 2.5.6.3. A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon
    • chevron_right2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc
      • chevron_right2.5.7.1. Európai fellépés a szervezett bűnözés ellen
        • 2.5.7.1.1. A szervezett bűnözés elleni európai biztonsági filozófia
        • 2.5.7.1.2. Európai intézmények
        • 2.5.7.1.3. Az európai – és nemzetközi – jogi szabályozás
      • 2.5.7.2. A magyar jogrendszer és intézményi struktúra a szervezett bűnözés elleni harcban
    • Forrásmunkák
    • Felhasznált linkek:
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.6. A terrorizmus
    • 2.6.1. Problémafelvetés
    • 2.6.2. A terrorizmus fogalma
    • 2.6.3. A terrorizmus fajtái
    • 2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái
    • 2.6.5. A média szerepe
    • 2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása
    • 2.6.7. A terrorista személyiség
    • 2.6.8. A terrorista csapdája
    • 2.6.9. Az állam csapdája
    • 2.6.10. A terrorizmus finanszírozása
    • 2.6.11. A terrorizmus elleni harc
    • 2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra
    • 2.6.13. Háború vagy bűnüldözés
    • 2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.7. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
    • 2.7.1. Problémafelvetés
    • chevron_right2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései
      • 2.7.2.1. Alkohológiai alapfogalmak és elméleti kérdések
      • chevron_right2.7.2.2. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseinek kriminológiai kérdései
        • 2.7.2.2.1. Cselekményi oldallal kapcsolatos kutatások: alkoholizálás és erőszakos bűnözés
        • 2.7.2.2.2. Személyi oldallal összefüggő kutatások
        • 2.7.2.2.3. Alkoholfogyasztás, alkoholizmus és bűnelkövetés kapcsolata
      • 2.7.2.3. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései Magyarországon
      • 2.7.2.4. Bűnmegelőzési kérdések
    • chevron_right2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
      • 2.7.3.1. A kábítószer-problémával kapcsolatos fogalmak
      • chevron_right2.7.3.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatának kriminológiai kérdései
        • 2.7.3.2.1. A kábítószer-bűnözés kriminológiája
        • 2.7.3.2.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolata
      • 2.7.3.3. A kábítószer-probléma epidemiológiai jellemzői Magyarországon
      • 2.7.3.4. A kábítószer-bűnözés jellemzői Magyarországon
      • 2.7.3.5. Bűnmegelőzési kérdések
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.8. A közlekedési bűnözés
    • 2.8.1. Problémafelvetés
    • 2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez
    • 2.8.3. A baleseti okkutatás
    • chevron_right2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők
      • 2.8.4.1. Az ember által befolyásolhatatlan tényezőkről
      • 2.8.4.2. A közlekedő ember által befolyásolhatatlan tényezőkről
      • 2.8.4.3. A közlekedő ember által (részben vagy egészben) befolyásolható tényezőkről
    • chevron_right2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők
      • 2.8.5.1. A fiziológiai tényezőkről
      • 2.8.5.2. A pszichológiai tényezőkről
    • chevron_right2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők
      • 2.8.6.1. Szociológiai előfeltételek
      • 2.8.6.2. Szociológiai következmények
    • chevron_right2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése
      • 2.8.7.1. Az egyén és környezet kapcsolata
      • 2.8.7.2. Viktimológiai szempontok
      • 2.8.7.3. A közlekedési rendszer összefüggései
      • 2.8.7.4. A vezetési biztonság és hibázás meghatározó szempontjai
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.9. A gyermek- és fiatalkori bűnözés
    • 2.9.1. Problémafelvetés
    • 2.9.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma
    • chevron_right2.9.3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megismerési forrásai és jellemzői
      • 2.9.3.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztika tükrében
      • 2.9.3.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés – nemzetközi kitekintés, új tendenciák
    • chevron_right2.9.4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai
      • 2.9.4.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés makrostrukturális okai
      • 2.9.4.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés mikrostrukturális okai
      • 2.9.4.3. A bűnözés új tendenciáinak okai
    • 2.9.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése
    • 2.9.6. Összefoglaló
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.10. Nemek és bűnözés
    • 2.10.1. Problémafelvetés
    • 2.10.2. Fogalom
    • 2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról
    • chevron_right2.10.4. A feminista kriminológia
      • 2.10.4.1. Elvek
      • 2.10.4.2. Irányzatok
    • 2.10.5. A női áldozatok
    • 2.10.6. Gender vakság-, férfikutatás
    • 2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában
    • 2.10.8. A női bűnözés – férfi bűnözés összehasonlítása
    • 2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.11. A karrierbűnözés, karrierbűnözők, bűnözői karrier
    • 2.11.1. Problémafelvetés
    • chevron_right2.11.2. A karrierbűnözés vizsgálatának elméleti alapjai és történeti előzményei
      • 2.11.2.1. A bűnelkövetők tipologizálásának kezdetei
      • 2.11.2.2. Napjaink tipológiái és a bűnözői karrier
    • chevron_right2.11.3. A karrierbűnözők jellemzői
      • 2.11.3.1. Intenzív részvétel a bűnözésben
      • 2.11.3.2. Nagyszámú bűncselekmény elkövetése
      • 2.11.3.3. Az elkövetett bűncselekmények súlya
      • 2.11.3.4. A bűnöző karrier hossza
    • 2.11.4. A visszaesés mérése és mérőeszközei
    • 2.11.5. A karrierbűnözéssel kapcsolatos kriminálpolitika
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right2.12. A bűnözés és a kisebbségek
    • 2.12.1. Problémafelvetés
    • 2.12.2. Fogalmak
    • chevron_right2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások
      • 2.12.3.1. Európai helyzetkép
    • 2.12.4. Migráció- és integrációelméletek
    • chevron_right2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások
      • 2.12.5.1. A kisebbségekkel kapcsolatos biztonsági kockázatok
    • chevron_right2.12.6. Alkalmazkodási modellek
      • 2.12.6.1. A befogadó társadalmak alkalmazkodási mechanizmusai
      • 2.12.6.2. Etnokulturális kisebbségek alkalmazkodási mintázata
    • 2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben
    • 2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ – Kriminológia és bűnözéskontroll
  • chevron_right3.1. Kriminálpolitika és pönológia
    • 3.1.1. Problémafelvetés
    • 3.1.2. A kriminálpolitika fogalma
    • chevron_right3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei
      • 3.1.3.1. Humanitás
      • 3.1.3.2. Koherencia és racionalitás
    • chevron_right3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek
      • 3.1.4.1. A magyar büntető igazságszolgáltatás jogi keretei, szervezetei és személyei
      • 3.1.4.2. A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervezetek és személyek hazánkban
    • chevron_right3.1.5. A kriminálpolitika feladata
      • 3.1.5.1. A bűnmegelőzés eszközrendszere
      • 3.1.5.2. A büntetendő magatartások és a szankciórendszer meghatározása
      • 3.1.5.3. A büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás kialakítása
      • 3.1.5.4. A bűncselekmény által okozott hátrányok kiküszöbölése
    • 3.1.6. Kriminálpolitikai modellek
    • chevron_right3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika
      • 3.1.7.1. Az ENSZ kriminálpolitikája
      • 3.1.7.2. Az Európa Tanács kriminálpolitikája
      • 3.1.7.3. Az Európai Unió kriminálpolitikája
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right3.2. A bűnüldözés működési modelljei
    • 3.2.1. Problémafelvetés
    • chevron_right3.2.2. Bűnüldözés és rendvédelem
      • 3.2.2.1. Az oksági és a kontrollkriminológia a bűnüldözésről
      • 3.2.2.2. A bűnüldözés, mint szabályozási egység
      • 3.2.2.3. A bűnüldözés: hatósági feladat és funkció
    • 3.2.3. A rendészet joga
    • 3.2.4. A modern rendőrségek
    • chevron_right3.2.5. A rendészeti igazgatás kettős természete
      • 3.2.5.1. Rendészet, rendvédelem és honvédelem
      • 3.2.5.2. A rendészeti kultúra
      • 3.2.5.3. A rendészet negatív közigazgatás
    • chevron_right3.2.6. A helyi rendőri erők alkalmazásának stratégiája
      • 3.2.6.1. A közösségi rendőrség és a zéró tolerancia
      • 3.2.6.2. Európai tapasztalatok
    • 3.2.7. A bűnüldözés magyar modellje
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right3.3. A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító igazságszolgáltatás
    • 3.3.1. Problémafelvetés
    • chevron_right3.3.2. Az alternatív szankciók fogalma, helyük a büntető igazságszolgáltatás rendszerében
      • 3.3.2.1. A közösségi szankciók fogalma
      • 3.3.2.2. A közösségi büntetések a büntetőeljárás különböző szakaszaiban
    • chevron_right3.3.3. Az alternatív szankciók és jogkövetkezmények hazai rendszere
      • 3.3.3.1. Vádemelés elhalasztása
      • 3.3.3.2. Pártfogó felügyelet
      • 3.3.3.3. Közérdekű munka
      • 3.3.3.4. Feltételes szabadságra bocsátás
      • 3.3.3.5. Az alternatív szankciók új formái: az intenzív pártfogó felügyelet, a házi őrizet és az elektronikus felügyelet
    • 3.3.4. Az alternatív szankciók végrehajtása
    • 3.3.5. A helyreállító igazságszolgáltatás
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések
  • chevron_right3.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai
    • 3.4.1. Problémafelvetés
    • chevron_right3.4.2. A rendszerelméletről dióhéjban
      • 3.4.2.1. A nyílt rendszer sajátosságai
      • 3.4.2.2. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer
      • 3.4.2.3. A büntető igazságszolgáltatási rendszer elemei
      • 3.4.2.4. A büntető igazságszolgáltatással mint rendszerrel kapcsolatos fenntartások
      • 3.4.2.5. Modellek a büntető igazságszolgáltatásban
    • chevron_right3.4.3. A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága
      • 3.4.3.1. A hatékonyság mint pénzkérdés
      • 3.4.3.2. A hatékonyság mint a büntetőeljárás hatékonysága
      • 3.4.3.3. A hatékonyság mint közgazdasági kategória
      • 3.4.3.4. A hatékonyság mint rendszerhatékonyság
    • 3.4.4. Összegzés helyett
    • Forrásmunkák
    • Ellenőrző kérdések

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//