Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


3.1.3.2. Koherencia és racionalitás

  1. A jogállami kriminálpolitikával szemben általános elvárás, hogy megfeleljen a koherencia és a racionalitás követelményeinek. A koherencia azt juttatja kifejezésre, hogy a kriminálpolitika alakítóinak egyrészt olyan megoldásokat kell kidolgoznia, amelyek illeszkednek a társadalompolitika szélesebb rendszeréhez, másrészt a kriminálpolitika egyes elemeinek egymással összhangban kell állnia. A kriminálpolitikai célok megfogalmazásánál figyelemmel kell lenni azoknak a büntető igazságszolgáltatási rendszer egészére, illetve a büntető igazságszolgáltatáson kívül gyakorolt hatására is. A büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere és az erre épülő büntetés kiszabási gyakorlat, valamint a büntetőeljárási megoldások csak együttesen eredményezhetik a kriminálpolitikai célok eredményes megvalósulását.
  2. A racionalitás azt kívánja meg a kriminálpolitika alakítóitól, hogy döntéseik logikai rendszerbe foglalt indokokon alapuljanak, amelyek érvrendszere megismerhető, követhető és elfogadott jogpolitikai elvekre épül.
    A kriminálpolitika racionalitását és koherenciáját jelentősen veszélyezteti az a nyomás, amit napjainkban a politika gyakorol a kriminálpolitika alakítóira (Gönczöl, 2002. 200. o.). A politikusok minden, a közvéleményt felkavaró bűnesetet követően, fellépnek a fokozott büntetőjogi beavatkozás, a szigorúbb szankcionálás érdekében (Joutsen 12). Napjainkban a választási kampányoknak rendszerint része a „bűnözéssel szembeni hatékony harc” meghirdetése. A kábítószer elleni harc (war on drugs) és a terrorizmus elleni harc (war on terrorism) pedig a mindennapi politikai kommunikáció részévé vált. Az ilyen és ehhez hasonló politikai szlogenek a büntetőjog instrumentalizálásához vezetnek; a büntetőjog nem más, mint eszköz a bűnözéssel szembeni harcban (Twomey, 1999. 363. o.). Minden olyan jelenség, amely a politikai közvéleményt legalább időlegesen foglalkoztatja, előbb vagy utóbb büntetőjogi intézkedések elfogadását vonja maga után.
    A kriminálpolitika legitimitása megkívánja, hogy a kriminálpolitika alakítói olyan célkitűzéseket, megoldásokat szorgalmazzanak, amelyeket az állampolgárok elfogadnak, támogatnak. A jogállami kriminálpolitika fő kihívása éppen abban áll, hogy a társadalmilag nem kívánatos magatartásokkal szemben olyan megfelelő védelmet nyújtó intézményeket dolgozzon ki, amelyek összhangban vannak a humanitás és racionalitás alapelveivel.

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave