Az ügyészség jogállását relatíve részletesen szabályozza az Alkotmány. Ennek alapján az ügyészség a legfőbb ügyésznek alárendelten működő, a végrehajtó hatalomtól független szervezet. A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja hat évi időtartamra, a legfőbb ügyész az országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik és az országgyűlésben interpellálható. A legfőbb ügyész azonban az országgyűlés felé politikai felelősséggel nem tartozik (AB hat. 2003/4). Az Alkotmány 51. § (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészségre vonatkozó részletes szabályokat az ügyészségről szóló 1972. V. tv., valamint az ügyészségi szolgálatról szóló 1994. évi LXXX. tv. tartalmazzák.

A bíróságokkal kapcsolatban az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az Ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják. Az Alkotmány 50. § (1) bekezdése szerint a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit és büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróságok szervezeti reformja 1997-ben történt meg (1997. évi LVI. tv.), amely egyrészt a korábbi háromfokú bírósági rendszert kiegészítette az ítélőtáblákkal, mint negyedik fokkal. Másrészt a bíróságok adminisztratív irányítására (megyei és helyi bíróságok elnökeinek kinevezése, fogalmazók képzése, egyéb személyi ügyek, bíróságok költségvetésének megállapítása) Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnevezéssel új szervet hozott létre.

A büntetés-végrehajtás intézményeinek jogállásáról az Alkotmány egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kimondja, hogy törvényben kell szabályozni a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, valamint a büntetőeljárást. Ennek megfelelően a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó joganyagot – a büntetés-végrehajtás kivételével – átfogó kódexek tartalmazzák.

Büntetőjognak tulajdonképpen az anyagi büntetőjogot nevezzük. A büntetőjog meghatározza a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és a bűncselekmények miatt alkalmazható büntetéseket és intézkedéseket, valamint alkalmazásuk szabályait. A legfontosabb büntető jogszabály a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény), amely általános és különös részből áll. Az Általános Rész tartalmazza a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit, a büntetések és intézkedések nemeit és alkalmazásuk szabályait. A Különös Rész az egyes bűncselekményeket és az elkövetőikkel szemben kiszabható büntetéseket határozza meg. A Btk.-t hatályba lépése óta számos alkalommal módosították. A mai napig összesen 3 törvényerejű rendelet és 58 törvény módosította, illetve egészítette ki, valamint 11 alkotmánybírósági határozat semmisített meg alkotmánysértőnek tekintett rendelkezéseket. A változások nagy száma egyrészt arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás társadalmi-történelmi körülményei között a Btk. számos vonatkozásban anakronisztikussá vált. Másrészt az európai uniós tagságra való felkészülésből folyó jogharmonizáció jelentős kriminalizációs és dekriminalizációs kötelezettséget rótt Magyarországra (részletesen 3.1.5.). A nagyszámú módosítás óhatatlanul megbontotta a Btk. belső egyensúlyát, a szankciórendszer harmóniáját és a büntetési tételek egymáshoz való viszonyát. A büntetőjog átfogó reformjának előkészítésére ezért 2001. március 14-én az Igazságügy Miniszter bizottságot állított fel. A bizottság munkájának eredményeként az új büntető törvénykönyvet várhatóan a 2006–2010-es kormányzási periódus alatt fogják elfogadni.

A bűncselekmény elkövetése büntető igényt keletkeztet az elkövető felelősségre vonására, megbüntetésére. Az állami büntetőigény érvényesítésének rendjét a büntetőeljárás szabályozza. A büntetőeljárás feladata annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény és ha igen, ki az elkövető, valamint, hogy az elkövető felelősségre vonható-e. A büntetőeljárást az 1998. évi XIX. tv. szabályozza, amely meghatározza a büntető igény érvényesítésének alapelveit, szervezeti rendjét és módját, az eljárásban közreműködő szervek és személyek jogait és kötelességeit, az eljárás szakaszait, az eljárási cselekmények sorrendjét, a jogorvoslat rendjét, a külön eljárások és a különleges eljárások szabályait. Az új Be. alapvetően megváltoztatta a büntetőeljárás addigi szabályait. A korábban jellemző inkvizotórius eljárással és az arra épülő nyomozási szak dominanciájával szemben az új törvény biztosítja az eljárási feladatok megosztását (nyomozás, vád, védelem, ítélkezés) és a fair eljárás szabályait. Emellett bevezet egyes sor akkuzatórius elemet is az eljárásba (például felek általi kikérdezés, pótmagánvád). Az 1998. évi XIX. tv. csak 2003. július 1-jén lépett hatályba, de azóta is többször módosították. Legutóbb a 2006. évi LI. tv., amely a háromfokú jogorvoslati rendszert és a közvetítői eljárást építette be a büntetőeljárásba. Összességében elmondható, hogy a büntetőeljárás reformja Magyarországon megtörtént, a büntetőeljárás új rendje kialakult.

Ezzel szemben a büntetés-végrehajtás reformja, csakúgy, mint a büntetőjogé, még várat magára. A büntetés-végrehajtás szabályait jelenleg az 1979. évi 11. tvr. tartalmazza, amelyet a jogalkotó 1993-ban nagymértékben módosított. A Bv. tvr. ugyan tartalmazza valamennyi büntetés és intézkedés végrehajtásának alapvető szabályait, de az elítéltek jogait és kötelességeit közvetlenül érintő részlet rendelkezések jelentős hányada még mindig miniszteri rendeletekben és utasításokban található meg. Ez nem felel meg a jogalkotási törvényben foglaltaknak, amely megkívánja a törvényi szintű szabályozást. A jogalkotó ezért 2005-ben elkészítette a Büntetés Végrehajtási Kódex tervezetét, amely e joganyag nemzetközi elvárásoknak is megfelelő átfogó és korszerű szabályozását adja. A tervezet elfogadása azonban – elsősorban az anyagi források hiánya miatt – a büntető kódexhez hasonlóan a 2006–2010-es kormányzási periódusra vár.