MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia - szakkriminológia


3.1.7.2. Az Európa Tanács kriminálpolitikája

  1. A második világháborút követően a nyugat-európai államok kriminálpolitikájára és igazságszolgáltatási szerveinek működésére meghatározó befolyást gyakorolt az Európa Tanács (Council of Europe) keretében elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye (Grád, 2003.). Az Egyezmény számos, a büntető igazságszolgáltatást meghatározó alapjogot szabályoz. Így például kimondja a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó büntetések (3. cikk) és a kényszermunka tilalmát (4. cikk), megfogalmazza az őrizetbe vétel és a letartóztatottakkal való bánásmód (5. cikk) szabályait, tartalmazza a bírósági eljárási garanciákat (6. cikk), a nullum crimen és a nulla poena sine lege elvét (7. cikk), valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot (10. cikk). Az Emberi Jogok Európai Egyezménye az európai államok által elfogadott olyan közös értékeket fogalmaz meg, amelyet a részes államok a jogrendszer egészében feltétlenül érvényesítenek.
    Az Európa Tanács európai kriminálpolitikáról szóló ajánlása rögzíti, hogy a bűnözésre adott minden válasznak meg kell felelnie a jogállami demokratikus követelményeknek és az emberi jogi garanciáknak. Bármennyire is súlyos bűnözési szempontból a társadalom helyzete, megengedhetetlenek az olyan intézkedések, amelyek nincsenek tekintettel a demokratikus értékekre, a jog uralmára és az emberi jogokra (Recommendation No. 96/8 on Crime Policy in Europe in a Time of Change).
  2. Az emberi jogok védelme mellett az Európa Tanács számos ajánlást és nemzetközi egyezményt dolgozott ki, amelyek a kriminálpolitika egyes aspektusaival foglalkoznak. Ajánlás született például a szabadságvesztés büntetés alkalmazásával (Bócz, 2003.), a közösségi bűnmegelőzéssel (Kerezsi, 2001.), a fiatalkorúak és fiatal felnőtt bűnelkövetők felelősségre vonásával és szankcionálásával (Lévay, 2005.), a családon belüli erőszakkal (Fehér–Ligeti, 2006.), az emberkereskedelemmel (Fehér, 2005.), a gyermekek szexuális kizsákmányolásával (Ligeti, 2005.), az áldozatsegítéssel, a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. Emellett az Európa Tanács keretében az 1950-es évektől kezdődően számos egyezményt fogadtak el a nemzetközi bűnügyi együttműködésről. Ezek közül a legfontosabb a kiadatásról, a jogsegélyről és a büntetés végrehajtás átadásáról és átvételéről szóló egyezmény. Ezek az egyezmények a szabályozott jogterületen egységes feltételrendszert alakítottak ki Európa-szerte és ezzel a jogharmonizáció első megjelenési formáját jelentik. A nemzetközi bűnügyi együttműködésre vonatkozó egyezményeket követték az ún. bűncselekmény specifikus egyezmények, amelyek meghatározott magatartás büntetendőségére vonatkoznak. Ezek közül a pénzmosásról, a korrupció elleni küzdelemről és a számítógépes bűncselekményekről szóló egyezményt érdemes megemlíteni.
    Magyarország a rendszerváltást követően, 1990-ben vált az Európa Tanács tagjává, de már ezt megelőzőleg, 1985-től kezdődően megfigyelői státusszal részt vett a szervezet munkájában. Európa tanácsi tagságunk feltétele volt az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálása, amely 1990-ben megtörtént. Az Egyezményben foglalt jogok érvényesítése érdekében módosítani kellett a büntető igazságszolgáltatásra vonatkozó szinte teljes joganyagot a szabálysértési jogtól kezdve (biztosítani kellett az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának jogát) a büntetés végrehajtás szabályanyagáig (Bán–Bárd, 1992.). E reform eredményeként kiépült hazánkban az emberi jogok védelmi rendszere és felzárkóztunk a polgári államok sorába.

Kriminológia - szakkriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 627 5

Tankönyvünk alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia egésze, illetve egyes területei ismeretanyagának szakszerű, ugyanakkor közérthető és az olvasó számára is élvezetes bemutatása. Szerzőink az ismeretközlés és az ismeretek értelmezésének szándékával írták a kötet három nagy egységét és számtalan fejezetét. Ha az egyes témakörök ezt lehetővé teszik, akkor a szerzők - problémafelvetésként - egy-egy jogesettel vagy "hétköznapi történettel" vezetik be a tananyagrészt, és ezek után bontják ki az adott fejezetet. Amennyiben az egyes témakörök indokolják, az olvasó nemcsak utalást talál az adott tárgykör nemzetközi dokumentumaira [pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek (pl. OECD) egyezményei, ajánlásai, egyéb iránymutatásai], hanem azok kriminológiai szempontból lényeges tételeit a tankönyv minden része ismerteti is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gonczol-kerezsi-korinek-levay-kriminologia-szakkriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave