Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész


A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

A vagyon elleni bűncselekmények – különösen a lopás – a legrégebbi múltra visszavezethető és a legrégebbi korok óta szankcionált bűncselekmények közé tartoznak, emellett az összbűnözésen belül messze a legmagasabb arányt képviselik. A mai hatályos szabályozás alapja a Csemegi-kódex, amelynek rendelkezései számos tényállás tekintetében időtállónak bizonyultak. Így például az első Büntető Törvénykönyvünk a lopást az alábbiak szerint szabályozta: „A ki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatából, annak beleegyezése nélkül, azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonitsa, lopást követ el.” (333. §) Az egyszerű lopás (ha dolog értéke az ötven forintot nem haladja meg) mellett a törvény szabályozott olyan körülményeket, amelyek a bűncselekményt a dolog értékére tekintet nélkül súlyosabban (bűntettként) minősítették. Ilyen volt például a betöréses lopás, a hamis vagy lopott kulccsal történő, illetve a tűzvész vagy vízáradás színhelyén történő elkövetés stb. A lopáson kívül a mai fogalmaink szerinti vagyon elleni bűncselekmények közül a kódex büntetni rendelte a sikkasztást, a hűtlen kezelést, a jogtalan elsajátítást, az orgazdaságot, a csalást, a rongálást („más vagyonának megrongálása”), illetve a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közül a rablást és a zsarolást. Ezen túlmenően az uzsoratörvény (1883. évi XXV. tc.) büntetni rendelte az uzsora vétségét.

Magyar büntetőjog - különös rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave