Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc, Váradi Erika

Magyar büntetőjog - különös rész

Tőkebefektetési csalás

A tőkebefektetési csalás tényállását az 1994. évi IX. törvény iktatta az 1978. évi Btk.-ba, a 2005. évi XCI. törvény azonban érdemben módosította azt. A változás a büntetőjogi fenyegetettség körének kiterjesztését jelentette a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló 2003/6/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire is figyelemmel. A tényállás – egyebek mellett – bővült a pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötése elkövetési fordulattal, a tényállásszerű eredmény pedig már nem csak a tőkebefektetés vagy annak emelése, hanem a tőkebefektetetés eladása vagy a befektetés csökkentése is lehet. A módosítás miniszteri indokolása utalt arra, hogy a pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a valós piaci folyamatok által kialakított ártól mesterségesen el lehet téríteni a tőzsdei árfolyamokat, amely így valótlanul magas, illetve alacsony árfolyam kialakulásához vezethet. Ez a megtévesztő magatartás indít másokat tőkebefektetésre vagy annak eladására. A piacbefolyásolás e módja, mivel nem valós piaci eseményeken alapul, mindenképpen káros a piac működésére. A tőkebefektetés eladása, illetőleg a befektetés csökkentése is olyan piaci ügylet, amelynek kiváltója az eredményes piacbefolyásolás, és amely nem a reális piaci folyamatokat tükrözi. A módosítás a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetére vonatkozó információt kiegészítette a gazdálkodó szervezetnél vezető állást betöltő személy e tevékenységét, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozó pénzügyi eszközt érintő adattal. A 2012. évi C. törvény a bűncselekmény diszpozícióján nem változtatott.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 629 9

Jogtudomány

A Miskolci Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének munkatársai által írt tankönyv legújabb kiadása látott napvilágot.

A kötet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Különös Részének fejezeteit tartalmazza, kivéve a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket és a katonai bűncselekményeket. Az új Btk. 2013. július 1. napján lépett hatályba, amelynek következtében a Különös Rész joganyaga jelentősen átalakult, több bűncselekmény törvényi tényállása megszűnt, számos tényállás módosult, illetve a törvényalkotó jelentős számban új bűncselekményi tényállásokat iktatott be a Btk. rendszerébe. A kéziratot 2013. augusztus 31. napján zártuk le, a tankönyv azonban a 2013. szeptember 19. napján hatályos büntetőjog teljességét tartalmazza.

A tankönyv feldolgozása követi a magyar szakirodalomban kialakult elméleti felfogást és módszert. Az egyes bűncselekményi törvényi tényállásokat a büntetőjog általános részében elfogadott elméleti tételek alapján meghatározott logikai rendben tárgyaljuk, figyelembe véve az oktatás didaktikai és a joggyakorlat jogértelmezési követelményeit.

A joganyag feldolgozása során a szerzők támaszkodtak a több mint száz éves magyar büntetőjogi tankönyv-irodalom időtálló eredményeire. Egyaránt merítettek a múlt századforduló klasszikus tankönyveiből, a kortárs szakirodalomból és saját kutatómunkájuk eredményeiből.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de emellett okkal bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük elméleti anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-varadi-magyar-buntetojog-kulonos-resz//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero