Magyar büntetőjog - általános rész
4.1. A magánindítvány hiánya
- A magánindítványról általábanA büntető igény érvényesítése szempontjából hivatalból üldözendő és magánindítványra üldözendő bűncselekményeket különböztetünk meg. A bűncselekmények túlnyomó többsége – a hivatalból való eljárás elve alapján – az első csoportba tartozik, ilyen esetekben a hatóságok kötelessége az eljárás megindítása és lefolytatása. A kisebb számú magánindítványra üldözendő bűncselekmények jellemzője, hogy az eljárás csak a jogosult – aki főszabály szerint a sértett – feljelentése, magánindítványa alapján indítható. Amennyiben a magánindítvány előterjesztésére határidőben nem kerül sor, a bűncselekmény elkövetője nem büntethető. E bűncselekmények eljárásjogi szempontból tovább oszthatók ún. magánvádas magánindítványra üldözendő bűncselekményekre és ún. közvádas magánindítványra üldözendő deliktumokra (lásd később). A magánindítvány hiánya mint büntethetőségi akadály szabályai egyrészt a Btk.-ban (31. §), másrészt az eljárási törvényben (Be. 173. §) találhatóak.A magánindítványra üldözendő bűncselekmények fogalmát már a Csemegi-kódex is ismerte, és a hatályos szabályozáshoz hasonlóan részletesen szabályozta az előterjesztésre jogosultak körét, az előterjesztésre nyitva álló határidőre, illetve a visszavonására vonatkozó szabályokat.Btk. 31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető.(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.(3) A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos.(6) A magánindítvány nem vonható vissza.
- A magánindítványra üldözendő bűncselekmények és a magánindítvány fogalmaA magánindítványra üldözendő bűncselekmények három csoportba oszthatók.
- Az első csoportba tartozik – egyebek között – a könnyű testi sértés alapesete, a magánlaksértés, a zaklatás, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a kiszolgáltatott személy megalázása, a rágalmazás, főszabály szerint a becsületsértés és a kegyeletsértés. E bűncselekmények tárgyi súlya viszonylag kisebb, a jogalkotó álláspontja szerint célszerű a jogosultra bízni annak mérlegelését, hogy az őt ért sérelem mértékére figyelemmel kívánja-e az elkövető felelősségre vonását.
- A második csoportba tartozik például a szexuális kényszerítés alapesete, illetve a szexuális erőszak egyik alapesete. E deliktumok esetében jellemzően a sértett kímélete indokolja a magánindítványra történő üldözést, mivel a sérelmére elkövetett fenti bűncselekmények miatti eljárásban a hatóságok őt tanúként – akár több alkalommal is – meghallgatják, és a történtek ismételt felidézése a sértetti viktimizációt tovább fokozhatja.
- Végül a harmadik csoportba tartozik egyrészt az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, másrészt a Btk. 382. §-a szerint a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve a jármű önkényes elvétele, amennyiben a sértett az elkövető hozzátartozója. E bűncselekmények esetén jellemzően magánjellegű sérelemről van szó, illetve a hozzátartozó sértett kímélete is indokolt.
Az első csoportban felsorolt bűncselekmények – a magánlaksértés és a zaklatás kivételével – eljárásjogi szempontból ún. magánvádas magánindítványra üldözendő bűncselekmények, ami azt jelenti, hogy a bíróság előtti eljárás során a vádat nem az ügyész, hanem a sértett (illetve a magánindítvány előterjesztője) képviseli. (Említést érdemel, hogy a sértett képviselője útján is eljárhat, továbbá a vád képviseletét az ügyész az eljárás bármely szakaszában átveheti.)A második és a harmadik csoportba tartozó bűncselekmények, továbbá a magánlaksértés és a zaklatás eljárásjogi szempontból ún. közvádas magánindítványra üldözendő bűncselekmények, amelyek esetében a vádat az ügyész képviseli.A magánindítvány a jogosult bármely olyan nyilatkozata, amely szerint az elkövető felelősségre vonását kívánja. Ennek megfelelően alakisághoz nincs kötve, nem elnevezése, hanem a tartalma szerint kell elbírálni. A hatóságokhoz benyújtható írásban, illetve a szóban előadott nyilatkozatot a hatóság jegyzőkönyvbe foglalja. Leggyakoribb formája a jogosult által tett feljelentés.A gyakorlat szerint az ismeretlen tettes ellen tett feljelentést joghatályos magánindítványnak kell tekinteni, vagyis az elkövető ismertté válása után nincs szükség újabb akaratnyilatkozatra. E szabály alól kivételt képeznek a magánindítványra üldözendő vagyon elleni bűncselekmények, így ha a nyomozás során derül ki, hogy az – eredetileg a sértett számára ismeretlen – elkövető a sértett hozzátartozója volt, a sértettet nyilatkozatni kell, kívánja-e a hozzátartozója megbüntetését.A magánindítvány oszthatatlanságát fejezi ki a Btk. 31. § (5) bekezdése, így ha a bűncselekményt többen követték el, de azt a sértett csak az egyik elkövető vonatkozásában terjeszti elő, nyilatkozata valamennyi elkövetővel szemben hatályos magánindítványnak tekintendő.A magánindítvány visszavonhatatlan, vagyis amennyiben azt a sértett egyszer már előterjesztette, az eljárás megszüntetésének nincs helye azon az alapon, hogy a sértett az elkövető megbüntetését utóbb mégsem kívánja. E szabály a magánvádas magánindítványra üldözendő bűncselekmények körében olyan értelemben nem érvényesül, hogy a magánvádló az eljárásban a vádat elejtheti, ami az eljárás megszüntetését eredményezve tartalmilag a magánindítvány visszavonásával egyenértékű. Említést érdemel, hogy a még nyitva álló határidő alatt a magánindítványt előterjesztheti az a jogosult, aki a korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kéri az eljárás lefolytatását (BH1987. 422.). - A magánindítvány előterjesztésére jogosultak, az előterjesztés határidejeA magánindítvány előterjesztésére főszabály szerint a sértett jogosult. Amennyiben a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a magánindítványt ő maga önállóan is, de rajta kívül a törvényes képviselője is előterjesztheti. Ugyanez a szabály irányadó a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében, ha azonban az ilyen nagykorú sértettet a bíróság a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában korlátozta, akkor a magánindítványa előterjesztéséhez szükséges a törvényes képviselőjének a hozzájárulása. A fenti esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.Ha a sértett cselekvőképtelen (a 14. életévét be nem töltött kiskorú) vagy cselekvőképességében teljesen korlátozott személy, a magánindítvány előterjesztésre jogosult a törvényes képviselője és a gyámhatóság. A sértett halála esetén hozzátartozója jogosult az indítvány előterjesztésére.(Speciális szabály szerint kegyeletsértés esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozóján kívül az örököse is előterjesztheti, illetve az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése miatt a magánindítványt az Eütv.-ben meghatározott nyilatkozatra jogosult személy terjesztheti elő.)A Be. szerint a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a jogosult a bűncselekmény elkövetőjének a kilétéről tudomást szerzett. Több előterjesztésre jogosult személy – például a cselekvőképtelen sértett törvényes képviselője és a gyámhatóság – esetében a fenti határidőt minden jogosult vonatkozásában a saját tudomásszerzés időpontjától kell számítani. A határidőt kivételesen a jogosult hatóság által történő felhívásától kell számítani, ha csak a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy az adott bűncselekmény magánindítványra üldözendő, mivel ilyenkor a jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. (Így például a hivatalból üldözendő hamis vád miatt indul az eljárás, de az eljárás adatai alapján rágalmazás látszik megvalósulni.)Speciális szabály vonatkozik a hozzátartozóra, aki a sértett halála esetén a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt. (Így például ha a sértett az elkövető személyéről tudomást szerzett, majd az ezt követő ötödik napon meghalt, hozzátartozója huszonöt nap alatt terjesztheti elő az indítványt. Ha viszont a sértett meghal, mielőtt megtudta volna, hogy ki volt az elkövető, hozzátartozói a halála napjától számított harminc nap alatt élhetnek e jogukkal.)Az említett harminc napos határidő jogvesztő határidőnek tekinthető, mivel a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.Végül említést érdemel, hogy a fenti határidő alól kivételt képez a kölcsönösen – vagyis egymás sérelmére – elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés. Ilyen esetben ha csak az egyik fél (magánvádló) terjesztett elő magánindítványt, vele szemben azt a másik fél a harminc nap elteltével is előterjesztheti mindaddig, amíg a bíróság a határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. Ez utóbbi személy lesz az ún. viszonvádló, az eljárás érdekessége pedig az említett két személy sajátos eljárási pozíciója: mindketten sértettek és vádlottak is egyben [lásd a Be. 497. § (3) bekezdését].
Tartalomjegyzék
- MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
- Impresszum
- Előszó
- Első rész: Büntetőjog és büntetőjog-tudomány
- I. fejezet: A büntetőjog
- II. fejezet: A büntetőjog-tudomány
- III. fejezet: A magyar büntetőjog fejlődése a 19–20. században
- IV. fejezet: A jogállami büntetőjog alapelvei
- Második rész: Jogszabálytan
- I. fejezet: A büntetőtörvény
- II. fejezet: A büntető jogszabály értelmezése
- III. fejezet: A büntetőtörvény hatálya
- IV. fejezet: A nemzetközi bűnügyi együttműködés – kitekintés
- 1. Bevezetés
- 2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok az Nbj. alapján
- 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján
- 4. A külföldi ítélet érvénye
- 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2012. évi CLXXX. törvény alapján
- 1. Bevezetés
- Harmadik rész: Bűncselekménytan
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- 1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása
- 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban
- 3. A törvényi bűncselekmény-fogalom
- 3.1. A cselekmény
- 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége
- 3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége
- 3.4. A bűnösség
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19–20. században
- 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban
- 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint
- 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban
- 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.1. A cselekmény
- 4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása
- II. fejezet: Tényállástan
- III. fejezet: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
- IV. fejezet: A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan)
- V. fejezet: A bűncselekmények elkövetői
- VI. fejezet: A bűncselekményi egység és halmazat
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- Negyedik rész: A büntetőjogi jogkövetkezmények tana
- I. fejezet: A büntetés elméleti kérdései
- II. fejezet: Jogkövetkezmények a büntetőjogban
- III. fejezet: A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer
- IV. fejezet: A büntetések
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai
- 1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 2. Az elzárás
- 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók
- 4. A közérdekű munka
- 5. A pénzbüntetés
- 6. A foglalkozástól eltiltás
- 7. A járművezetéstől eltiltás
- 8. A kitiltás
- 9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
- 10. A kiutasítás
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- V. fejezet: A mellékbüntetés
- 1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása
- 2. A közügyektől eltiltás
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- 2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.4. A közügyektől eltiltás következményei
- 2.5. A közügyektől eltiltás tartama
- 2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása
- 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása
- 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- VI. fejezet: Az intézkedések
- 1. Az intézkedések elméleti kérdései
- 2. Az intézkedések nemei
- 2.1. A megrovás
- 2.2. A próbára bocsátás
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.2.4. Alkalmazási feltételek
- 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok
- 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése
- 2.2.7. A próbaidő tartama, meghosszabbítása
- 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.3. A jóvátételi munka
- 2.4. A pártfogó felügyelet
- 2.5. Az elkobzás
- 2.6. A vagyonelkobzás
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.6.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.6.4. Alkalmazási feltételek
- 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei
- 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai
- 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás
- 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
- 2.8. A kényszergyógykezelés
- VII. fejezet: A büntetés kiszabása
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- 2. A büntetéskiszabás általános szabályai
- 2.1. A törvényi rendelkezés
- 2.2. A szabadságvesztés-büntetés kiszabása
- 2.3. A büntetés enyhítése
- 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
- 3. A büntetéskiszabás speciális szabályai
- 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- VIII. fejezet: A büntetés végrehajtását kizáró okok
- IX. fejezet: A mentesítés
- X. fejezet: A fiatalkorúak büntetőjoga
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban
- 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése
- 4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről
- 4.3. Tevékeny megbánás
- 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések
- 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél
- 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél
- 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél
- 4.8. Egyéb rendelkezések
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- XI. fejezet: A jogi személyek büntetőjogi felelőssége
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 295 628 2
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt. Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira. A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero