Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


A bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának elmulasztása

A bűnös közömbösség kifejezés kétféle értelemben használatos. A szó hétköznapi értelmében ide sorolhatjuk például a segítségnyújtás elmulasztását (Btk. 166. §) és a cserbenhagyást (Btk. 239. §). E cselekmények kriminalizálásával a törvényhozó az erkölcsi kötelesség nemteljesítéséhez (például nem állunk meg a közlekedési baleset helyszínén) – azaz közömbösség tanúsításához – fűz büntetőjogi következményt. Ezáltal válik a közömbösség „bűnös” közömbösséggé. A deliktumok bűnkapcsolati alakzatként való értékeléséhez azonban általában hiányzik egy feltétel: nem minden esetben előzi meg bűncselekmény elkövetése, vagy úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hiányzik a bűnkapcsolatokra jellemző járulékos jelleg. Ezért bűnkapcsolati értelemben vett bűnös közömbösségről csak akkor beszélhetünk, ha a Btk. a más által elkövetett bűncselekmény meg nem akadályozását rendeli büntetni. További feltétel, hogy a személyt ne terhelje a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális jogi kötelesség, ebben az esetben ugyanis nem bűnkapcsolatról, hanem részességről van szó. A magyar büntetőjogban a katonai bűncselekmények körében találhatunk egyetlen példát a bűnkapcsolati értelemben vett bűnös közömbösségre (a zendülés megakadályozásának elmulasztása – Btk. 443. §).

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave