Az 1908. évi XXXVI. törvénycikk, a Csemegi-kódex I. Novellája fiatalkorú elkövetőkkel szemben tette lehetővé a dorgálás alkalmazását, mely szankció abban állt, hogy a bíróság nyilvános tárgyaláson az elítélthez ünnepélyes és komoly intelmet intézett, és figyelmeztette őt, hogy újabb bűntett vagy vétség elkövetése esetében ellene szigorú büntetést fog alkalmazni. Érdekes rendelkezése a törvénynek, hogyha az elítélt a dorgálást nem fogadta kellő tisztelettel, a bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a dorgálás mellőzésével új határozatot hozott. Előzményként említhető az 1930. évi XXXIV. törvénycikk, mely a bíróság tehermentesítésével járó anyagi jogi rendelkezések között lehetővé tette, hogy ha a vád tárgya vétség vagy kihágás, és a bűnösség oly csekély, s a cselekmény tárgyi súlya annyira jelentéktelen, hogy büntetés sem a jogrend védelme, sem a sértettnek nyújtandó elégtétel érdekében nem mutatkozik szükségesnek, a bíróság az ítélethozatalt mellőzhesse, és az eljárást végzéssel megszüntesse. A Btá. a büntetéskiszabási rendelkezések körében mondta ki, hogyha a bűntett csekély jelentőségű, a cselekmény vagy az elkövető az elbíráláskor nem jelentkezik a társadalomra veszélyesnek, a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzni kell. Az 1961. évi V. törvény (Btk.) az intézkedésekre vonatkozó önálló címben szabályozta a figyelmeztetést, melyet akkor lehetett alkalmazni, ha a cselekmény és az elkövető személye az elkövetéskor vagy az elbíráláskor olyan csekély veszélyességű volt a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. Az 1978. évi IV. törvény az immár megrovásnak nevezett intézkedés alkalmazhatóságát büntethetőségi akadályok fennállásához kötötte. Kötelező volt a megrovás kiszabása, ha az elkövető a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka vagy csekéllyé válása miatt nem volt büntethető. A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, illetve törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntethető ok esetén a megrovás alkalmazása bírói mérlegeléstől függött. A 2006. évi LI. törvény a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát értékelő büntethetőséget kizáró, valamint a cselekmény társadalomra veszélyességének csekéllyé válása vagy megszűnése miatti büntethetőséget megszüntető okok hatályon kívül helyezésére tekintettel módosította a megrovás alkalmazásának törvényi feltételeit.