Magyar büntetőjog - általános rész
2.6.5. A vagyonelkobzás esetei
- Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.A vagyonelkobzás célja alapvetően az eredeti – a bűncselekmény elkövetése előtti – állapot visszaállítása az elkövető vagyoni helyzetét illetően. A bűncselekmény elkövetéséből származó javak elvonását jelenti, az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát nem érinti. Ezen rendelkezés alapján a vagyonelkobzás csak tényleges vagyongyarapodás esetén rendelhető el.A vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának nincs helye; azt a társtettesek mellett a részesekkel – a felbujtóval, a bűnsegéddel – szemben is külön-külön kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyhez a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben jutottak (95/2011. BK vélemény).Bűncselekményből eredő vagyonként elvonható az a vagyon, amelyet az elkövető az elkövetésért mástól kapott, a fegyverkereskedelemből származó vagyon, az a vagyoni előny, amelynek elfogadása büntetőjog-ellenes cselekmény (például: vesztegetés) stb. A vagyonelkobzást ki kell mondani arra a vagyonra is, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett [Btk. 74. § (1) bekezdés d) pont]. A vagyonelkobzásnak tehát nem akadálya, hogy a vagyontárgy esetleg már nincs meg, a helyébe más vagyontárgy lépett, ennek elvonása is indokolt (például: a lopott pénzen vásárolt dolog). Az sem akadálya a vagyonelkobzásnak, ha a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyonnövekmény már nincs meg teljes egészében, mert azt az elkövető felélte (BH2009. 133.).A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. A rendelkezés célja, hogy a vagyon átruházása a vagyonelkobzást ne hiúsítsa meg. Alkalmazásának azonban feltétele, hogy a vagyonnak a harmadik személynél – akár természetes személy, akár gazdálkodó szervezet – gazdagodásként kell megjelennie. A 74. § (5) bekezdés b) pontja rendelkezik a jóhiszeműen ellenérték fejében szerző harmadik személy védelméről, kizárva az érintett vagyon elkobzását. Ilyen esetben a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni [75. § (1) bekezdés c) pont].
- Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.A törvény abból kiindulva, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a bűnszervezetek megfosztása vagyoni alapjuktól, általános szabályként rendeli elkobozni azt a vagyont, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.A Kúria jogértelmezése szerint a bűnszervezetben való részvétel idejét tágan kell érteni. Így a rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az elkövető az adott időpontban éppen nem fejt ki bűnöző tevékenységet, de a bűnszervezeti tagságát nem számolta fel.Az általános szabály alóli kivételként a vagyonelkobzást nem lehet elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes eredete bizonyított.Ellenkező bizonyításáig tehát vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel alatt szerzett valamennyi vagyont. A bizonyítás sikertelenségének kockázatát a terhelt viseli, azaz amennyiben az ilyen vagyon törvényes eredete kétséges, egyértelműen nem bizonyított, hogy a vagyont nem a bűnszervezetben való részvétel alatt törvényes úton szerezték, a vagyonelkobzást el kell rendelni. Az indokolás szerint a vagyon törvényes eredetének bizonyítása körében a bizonyítási főszabály megfordul, a törvény a terheltnek kimentési lehetőséget biztosít azzal, hogy bizonyíthatja a vagyon törvényes eredetét. Megdönthető vélelem szól tehát a bűnszervezetben részvétel ideje alatt szerzett vagyon bűnös eredete mellett.
- Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett.A 2012. évi Btk. értelmében a kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetője által a bűncselekmény – így a kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés – elkövetési ideje alatt szerzett valamennyi vagyon vagyonelkobzás alá esik. Ezen új rendelkezésnek az a célja, hogy a szervezett és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben a vagyoni, anyagi alapjaik elvonásával hatékonyabban fel lehessen lépni a kábítószer-kereskedőkkel szemben. Ebben az esetben sem lehet azonban a vagyonelkobzást elrendelni arra a vagyonra, amelynek törvényes eredete bizonyított. A törvény a bizonyítási terhet ebben az esetben is megfordítja, azaz a vagyon törvényes eredetét a terheltnek kell bizonyítania.
- A vagyonelkobzás kiterjed arra a vagyonra is, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy arra szántak.E törvényi rendelkezés a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott anyagi támogatás elkobzásáról rendelkezik. Alkalmazásához legalább büntetendő előkészület megvalósítása szükséges, a vagyon bűncselekmény elkövetéséhez történő tényleges felhasználása azonban nem feltétele a vagyonelkobzásnak.A kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e; a vagyonelkobzás mértéke nem csökkenthető a kábítószer megszerzésével összefüggő kiadásokkal (1/2008. Büntető jogegységi határozat).
- Vagyonelkobzást kell elrendelni továbbá arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.Ezen törvényi rendelkezés alapján kell elkobozni az olyan adott jogtalan vagyoni előnyt, amelyet a passzív vesztegetés tettese nem szerzett meg, azt a hatóságnak átadta, és a hatósággal együttműködve segített a bűncselekmény felderítésében. Ha a passzív vesztegető az adott vagyoni előnyt megszerezte, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell elrendelni (78/2009. BK vélemény).A törvény rendelkezése folytán az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. Az intézkedést az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Elrendelésének azonban csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. Nincs helye az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott (78/2009. BK vélemény).
Tartalomjegyzék
- MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
- Impresszum
- Előszó
- Első rész: Büntetőjog és büntetőjog-tudomány
- I. fejezet: A büntetőjog
- II. fejezet: A büntetőjog-tudomány
- III. fejezet: A magyar büntetőjog fejlődése a 19–20. században
- IV. fejezet: A jogállami büntetőjog alapelvei
- Második rész: Jogszabálytan
- I. fejezet: A büntetőtörvény
- II. fejezet: A büntető jogszabály értelmezése
- III. fejezet: A büntetőtörvény hatálya
- IV. fejezet: A nemzetközi bűnügyi együttműködés – kitekintés
- 1. Bevezetés
- 2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok az Nbj. alapján
- 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján
- 4. A külföldi ítélet érvénye
- 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2012. évi CLXXX. törvény alapján
- 1. Bevezetés
- Harmadik rész: Bűncselekménytan
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- 1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása
- 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban
- 3. A törvényi bűncselekmény-fogalom
- 3.1. A cselekmény
- 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége
- 3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége
- 3.4. A bűnösség
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19–20. században
- 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban
- 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint
- 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban
- 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól
- 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség
- 3.1. A cselekmény
- 4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása
- II. fejezet: Tényállástan
- III. fejezet: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
- IV. fejezet: A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan)
- V. fejezet: A bűncselekmények elkövetői
- VI. fejezet: A bűncselekményi egység és halmazat
- I. fejezet: A bűncselekmény fogalma
- Negyedik rész: A büntetőjogi jogkövetkezmények tana
- I. fejezet: A büntetés elméleti kérdései
- II. fejezet: Jogkövetkezmények a büntetőjogban
- III. fejezet: A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer
- IV. fejezet: A büntetések
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai
- 1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás
- 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői
- 2. Az elzárás
- 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók
- 4. A közérdekű munka
- 5. A pénzbüntetés
- 6. A foglalkozástól eltiltás
- 7. A járművezetéstől eltiltás
- 8. A kitiltás
- 9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
- 10. A kiutasítás
- 1. A szabadságvesztés-büntetés
- V. fejezet: A mellékbüntetés
- 1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása
- 2. A közügyektől eltiltás
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- 2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.4. A közügyektől eltiltás következményei
- 2.5. A közügyektől eltiltás tartama
- 2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása
- 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása
- 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés
- 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma
- VI. fejezet: Az intézkedések
- 1. Az intézkedések elméleti kérdései
- 2. Az intézkedések nemei
- 2.1. A megrovás
- 2.2. A próbára bocsátás
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.2.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.2.4. Alkalmazási feltételek
- 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok
- 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése
- 2.2.7. A próbaidő tartama, meghosszabbítása
- 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése
- 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma
- 2.3. A jóvátételi munka
- 2.4. A pártfogó felügyelet
- 2.5. Az elkobzás
- 2.6. A vagyonelkobzás
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.6.2. Jogtörténeti előzmények
- 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban
- 2.6.4. Alkalmazási feltételek
- 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei
- 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai
- 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás
- 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása
- 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma, jogi természete
- 2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
- 2.8. A kényszergyógykezelés
- VII. fejezet: A büntetés kiszabása
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- 2. A büntetéskiszabás általános szabályai
- 2.1. A törvényi rendelkezés
- 2.2. A szabadságvesztés-büntetés kiszabása
- 2.3. A büntetés enyhítése
- 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
- 3. A büntetéskiszabás speciális szabályai
- 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése
- 1. A büntetéskiszabás fogalma
- VIII. fejezet: A büntetés végrehajtását kizáró okok
- IX. fejezet: A mentesítés
- X. fejezet: A fiatalkorúak büntetőjoga
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban
- 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése
- 4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről
- 4.3. Tevékeny megbánás
- 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések
- 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél
- 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél
- 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél
- 4.8. Egyéb rendelkezések
- 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-hoz képest
- 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása
- XI. fejezet: A jogi személyek büntetőjogi felelőssége
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 295 628 2
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt. Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira. A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero