Csemáné Váradi Erika, Görgényi Ilona, Gula József, Horváth Tibor, Jacsó Judit, Lévay Miklós, Sántha Ferenc

Magyar büntetőjog - általános rész


Jogtörténeti előzmények

Az 1948. évi XLVIII. törvény új intézkedést vezetett be büntetőjogunkba az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizete megnevezéssel. Az intézkedés célja a törvény szerint a biztonsági őrizetbe helyezett személy ártalmatlanná tétele, gyógyítása, illetőleg újabb bűntett vagy vétség elkövetésének veszélyével járó elmeállapotának (közveszélyes állapot) megszüntetése. A III. Bn. viszonylag széles körben (bűntett és vétség esetén is) alkalmazhatóvá tette az intézkedést. Tartamát egy évben kellett megállapítani, amely további egy évvel mindaddig meghosszabbítható volt, míg a közveszélyes állapot meg nem szűnt. Az 1950. évi Btá. kisebb korrekciókkal, de érdemi módosítás nélkül átvette a biztonsági őrizetre vonatkozó szabályokat. Az 1961. évi Btk. immár kényszergyógykezelés cím alatt úgy rendelkezett, hogy azzal szemben, aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető, a bíróság kényszergyógykezelést rendel el, ha attól kell tartani, hogy olyan cselekményt követ el, amely egyébként megvalósítja valamely bűntett törvényi tényállását. A kényszergyógykezelést a kijelölt egészségügyi intézetben vagy gyógykezeléssel egybekötött házi gondozásban kellett foganatosítani. Az 1971. évi 28. tvr. a vétségek körében módot adott az intézkedés mellőzésére, ha az – a cselekmény elkövetőjének személyi körülményeire vagy a cselekmény súlyára és jellegére figyelemmel – a társadalom védelme szempontjából szükségtelen volt. Az 1978. évi IV. törvény a kényszergyógykezelés alkalmazhatóságát jelentős mértékben tovább szűkítette. Tartamára nézve azt rögzítette, hogy a kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. A 2009. évi LXXX. törvény – azon megfontolásból kiindulva, hogy a kényszergyógykezelés határozatlan tartama sérti a jogkövetkezmények meghatározására irányadó nulla poena sine lege elvét, amely megköveteli a büntetőjogi jogkövetkezmények pontos és egyértelmű meghatározását – felső határt állapított meg a kényszergyógykezelés tartamára. A törvény értelmében a kényszergyógykezelés legfeljebb azon büntetendő cselekmény büntetési tételének felső határáig tarthat, amely az elrendelésének az alapjául szolgált. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett büntetendő cselekmény esetén ez a maximális időtartam húsz év. A törvény rendelkezett arról, hogyha a gyógykezelést a kezelt egészségi állapota a maximális tartamot követően továbbra is szükségessé teszi, akkor a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. Rögzítette továbbá, hogy a kényszergyógykezelés csak addig tarthat, amíg annak szükségessége fennáll, akkor is meg kell szüntetni a már szükségtelen kényszergyógykezelést, ha a felső határra vonatkozó tartam még nem telt el. Az új Btk., a 2012. évi C. törvény a 2009. évi módosításokkal kapcsolatban felmerült jogalkalmazói tapasztalatokra hivatkozással visszaállítja az 1978. évi Btk. eredeti rendelkezéseit, a kényszergyógykezelést ismét határozatlan tartamúvá teszi.

Magyar büntetőjog - általános rész

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 628 2

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatálybalépése óta több mint ötven törvény és számos alkotmánybírósági határozat módosította. Emellett több, különböző tárgykörben alkotott törvény is tartalmaz a Btk. Általános Részét érintő és módosító szabályokat. A számos változás ellenére az Általános Rész megőrizte eredeti szerkezetét, ugyanakkor a benne szabályozott joganyag jelentősen felduzzadt.

Ezt a hatályos joganyagot tárgyalja a Kiadó büntetőjogi témájú könyveinek legújabb kötete. A tankönyv a korszerű egyetemi oktatás követelményeinek megfelelően követi az Általános Rész szerkezetét, emellett nagy hangsúlyt fektet a magyar büntetőjog-tudomány kialakulására és eredményeire. Feldolgozza továbbá a bírói gyakorlat legjelentősebb döntéseit, jogegységi határozatait, a büntető kollégium döntéseit és elvi jelentőségű döntéseket is, és nagy figyelmet fordít az Alkotmánybíróság határozataira.

A tankönyvet elsősorban az egyetemi jogi felsőoktatásban résztvevőknek ajánljuk, de bízunk abban, hogy a joggyakorlatban működő, szakterületük anyagával lépést tartani kívánó jogászok is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-levay-gula-horvath-jacso-santha-csemane-magyar-buntetojog-altalanos-resz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave