Tartalomjegyzék

• Foglalkoztatáspolitika • A munkaerőpiac és a foglalkoztatáspolitika sajátos világa – A foglalkoztatáspolitikai eszközök változatai
• Impresszum
• Bevezetés, ajánlás
• chevron_rightI. RÉSZ: A MUNKAERŐPIAC ÉS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA SAJÁTOS VILÁGA
  • chevron_right1. A munkaerőpiac megkülönböztető jegyei
    • chevron_right1.1. A munkaerőpiac fogalma, szereplői
      • 1.1.1. Munkapiac vs. munkaerőpiac
      • 1.1.2. A munkaerőpiac fogalma
      • 1.1.3. Matching a munkaerőpiacon
    • chevron_right1.2. A munkaerő és a munkaerőpiac kettős természete
      • 1.2.1. Az emberi erőforrás és a munkaerőpiac kettőssége
      • 1.2.2. A szereplők céljai
      • chevron_right1.2.3. A külső szabályozás mértéke és módja
        • A) A „tiszta” piaci működés
        • B) A munkaerőpiac törvényhozási, kormányzati szabályozó eszközei
        • C) A munkaerőpiac megállapodáson nyugvó szabályozó eszközei
      • 1.2.4. A munkaerőpiac szabályozó körei
    • chevron_right1.3. A munkaerőpiac működési sajátosságai
      • chevron_right1.3.1. Az emberi jellemzőkből adódó sajátosságok
        • A) Differenciált érdekek, szubjektív döntések
        • B) Nem (csak) profit-, illetve bérmaximáló stratégiák követése
        • C) Késleltetett reagálás
      • chevron_right1.3.2. A munkaerőpiac sohasem „tökéletes”
        • A) A munkaerő nem homogén termelési tényező
        • B) Korlátozott átláthatóság
        • C) Korlátozott mobilitási lehetőség
        • D) A bérek korlátozott rugalmassága
    • chevron_right1.4. A munkaerőpiac szegmensei
      • 1.4.1. A helyi munkaerőpiaci szegmensek
      • 1.4.2. A duális szegmentált munkaerőpiac
      • 1.4.3. Diszkrimináció a munkaerőpiacon
      • 1.4.4. A belső munkaerőpiacok
  • chevron_right2. Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika
    • 2.1. A foglalkoztatáspolitika alapvető funkciója
    • 2.2. Foglalkoztatás- és munkaerőpiaci politika
    • 2.3. Foglalkoztatáspolitika és társadalom-/gazdaságpolitika
    • chevron_right2.4. Mérés, mutatók és ezek sajátosságai
      • 2.4.1. A munkaerőmérleg
      • 2.4.2. A munkaerő-felmérés
      • 2.4.3. A mérési módszerek sajátosságai
  • chevron_right3. A foglalkoztatáspolitika szakmai-politikai választásai
    • chevron_right3.1. A foglalkoztatáspolitika „szakmai” dimenziója
      • chevron_right3.1.1. Az alapvető munkaerőpiaci, foglalkoztatási célok
        • 1. A) Az elsődleges munkaerőpiaci cél: a foglalkoztatás magas szintje
        • 1. B) A munkaerő-kínálat (aktivitás) megtartása
        • 1. C) A munkaerő-kereslet megtartása (munkahely-megőrzés)
        • 1. D) A matching elősegítése
      • chevron_right3.1.2. A gazdaság munkaerőpiacra irányuló céljainak elérése
        • 2. A) A megfelelő kínálat mindenkori rendelkezésre állása
        • 2. B) A versenyképes foglalkoztatás lehetősége
      • chevron_right3.1.3. A munkaerőpiacra irányuló társadalmi-szociális célok megvalósítása
        • 3. A) A foglalkoztatás minősége, feltételei
        • 3. B) Szociális biztonság, inkluzivitás
      • chevron_right3.1.4. A politikák munkaerőpiaci kapcsolódásai
        • (1-2 – FG) Gazdasági szempontok és foglalkoztatás
        • (1-3 – FT) Társadalmi-szociális szempontok és foglalkoztatás
        • (1-2-3 – FGT) A három oldal erőviszonya
        • (1-2-3-n – FGTn) és a többi befolyásoló politika
    • chevron_right3.2. Az értékrend és politika dimenziója
      • 3.2.1. Az értékrend változatai
      • 3.2.2. Az értékrendek változó megvalósulásai
      • 3.2.3. Kormányzati reálpolitika
    • chevron_right3.3. A döntéshozatal dimenziója
      • chevron_right3.3.1. A célok meghatározása és döntés
        • A1) Kormányzat
        • A2) (Párt)politika
      • chevron_right3.3.2. Az előkészítés és a kidolgozás, konkretizálás
        • B1) Szakminisztérium
        • B2) Kutatóintézetek, szakmai műhelyek (tanulmányok)
      • chevron_right3.3.3. Partnerség
        • C1) Korporatizmus
        • C2) Paktum
      • chevron_right3.3.4. Végrehajtás, megvalósítás
        • D1) Centrális szervezeti struktúra
        • D2) Decentralizált szervezeti struktúra
    • chevron_right3.4. A „praktikus” és „taktikus” korlátok
      • 3.4.1. Szavazóbázis, hatalmi szempontok
      • 3.4.2. Költségvetési-finanszírozási korlátok
      • 3.4.3. A „rövidebb oldal” elve
      • 3.4.4. Kommunikációs szempontok
      • 3.4.5. Duplafedelű politikák
  • chevron_right4. A foglalkoztatáspolitika belső összhangja
    • 4.1. A célok, eszközök és feltételek rendszerösszefüggése és konzisztenciája
    • chevron_right4.2. A célok és eszközök változatai és ezek összhangja
      • 4.2.1. Az alapvető társadalmi-gazdasági célok
      • 4.2.2. Az alapvető cselekvési irányok
      • 4.2.3. Az alapvető munkaerőpiaci irányok
      • 4.2.4. Az érintettek (célcsoportok) lehatárolása
      • 4.2.5. A ráhatás (eszköz) jellege
    • chevron_right4.3. A feltételek és a működés változatai és ezek összhangja a célokkal-eszközökkel
      • 4.3.1. A környezeti feltételrendszer
      • 4.3.2. A hátrány, hátrányos helyzet oka
      • 4.3.3. Az időtáv
      • 4.3.4. A döntési szint
      • 4.3.5. Kockázatok és indirekt veszteségek
  • Az I. rész irodalomjegyzéke
• chevron_rightII. RÉSZ: A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK VÁLTOZATAI • Modellek, típusok, lehetőségek
  • chevron_right5. A kereslet szabályozása
    • 5.1. A kereslet szabályozásának nézőpontja
    • chevron_right5.2. Munkahelyteremtés
      • 5.2.1. Közvetlen munkahelyteremtés
      • 5.2.2. Közvetlen, indukált munkahelyteremtés
      • 5.2.3. Kormányzati bérpolitika
      • 5.2.4. Közvetett munkahelyteremtés
    • chevron_right5.3. Munkaidő-szabályozás
      • 5.3.1. Munkaidő és foglalkoztatás
      • chevron_right5.3.2. Munkaidő-csökkentés
        • Munkaidő-csökkentés a munkahely-teremtés (-megőrzés) érdekében
        • A kiinduló „egyenlet”
        • Régi szakszervezeti törekvés
        • Korlát (1): ki fizeti meg, ki viseli a munkaidő csökkentés hatását?
        • Korlát (2): A munkáltatónak vannak alternatív lehetőségei is
        • Példák az ezredfordulóról
      • 5.3.3. Csökkentett munkaidő
      • 5.3.4. Nem teljes munkaidős foglalkoztatás
      • 5.3.5. Rugalmas munkaidő-beosztás, munkaidőkeret
      • 5.3.6. Munkaidő-növelés
    • chevron_right5.4. Foglalkoztatási és bérmegállapodások
      • chevron_right5.4.1. Kétoldalú (vállalati) foglalkoztatási megállapodások
        • A megállapodás lehetséges hozama
        • Minőségi szempontok
        • A szakszervezet mint üzleti partner
        • Kölcsönös áldozatvállalás
        • Abszolút diszpozitivitás
      • chevron_right5.4.2. Két- és háromoldalú makrofoglalkoztatási megállapodások
        • A holland példa
        • Szövetség a munkáért
        • Európai támogatás és gyakorlat
    • chevron_right5.5. A második munkaerőpiac és a szociális gazdaság
      • chevron_right5.5.1. A második munkaerőpiac
        • Foglalkoztatási társaságok
        • Közhasznú foglalkoztatás szervezése
        • Tranzitfoglalkoztatás
      • chevron_right5.5.2. A szociális gazdaság
        • A helyi igényekre és erőforrásokra épített foglalkoztatás
        • A szociális szövetkezetek
    • chevron_right5.6. Közfoglalkoztatás
      • 5.6.1. Közmunka, közérdekű munka, közfoglalkoztatás
      • 5.6.2. A közfoglalkoztatás céljai
      • 5.6.3. A közfoglalkoztatás működtetése
      • 5.6.4. A közfoglalkoztatás megítélése
    • chevron_right5.7. A be nem jelentett foglalkoztatás
      • 5.7.1. A szabályokat megkerülő foglalkoztatás – fogalmi tisztázás
      • 5.7.2. Mi vezet az illegalitáshoz a munkaerőpiacon?
      • 5.7.3. A foglalkoztatáspolitika lehetséges eszközei
  • chevron_right6. A kínálat szabályozása
    • 6.1. A kínálat szabályozásának nézőpontja
    • chevron_right6.2. Képzés
      • 6.2.1. Az EU2020 prioritásai és foglalkoztatáspolitikai vetületei
      • chevron_right6.2.2. Kulcskompetenciák a munkaerőpiacon
        • Írás-olvasási kompetencia
        • Többnyelvűségi kompetencia
        • Matematikai kompetencia, valamint a természettudományokkal, a technológiával és a műszaki tudományokkal kapcsolatos kompetenciák
        • Digitális kompetencia
        • A személyes, a szociális és a tanulás elsajátítására vonatkozó kompetencia
        • Állampolgári kompetencia
        • Vállalkozói kompetencia
        • A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája
      • 6.2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése
    • 6.3. A kulcskompetenciákat biztosító oktatási szintek
    • chevron_right6.4. Reintegráció
      • 6.4.1. A reintegráció lényege, szerepe
      • 6.4.2. A reintegráció támogatása
    • chevron_right6.5. Járadékellátás
      • 6.5.1. A járadékellátás rendszerszempontjai
      • 6.5.2. Biztosítási elv vagy szabályozási elv
      • 6.5.3. A járadék időtartama és mértéke
      • 6.5.4. A jogosultság kritériuma, a törlés feltételei
  • chevron_right7. Mobilitás
    • chevron_right7.1. Fogalmak és alaptípusok
      • 7.1.1. Fogalmi keretek
      • 7.1.2. A mobilitás alaptípusai
    • chevron_right7.2. A mobilitás befolyásoló tényezői és hatásai
      • chevron_right7.2.1. A mobilitás befolyásoló tényezői
        • A migrációt elősegítő hazai/helyi taszító/nyomó tényezők
        • A migrációt elősegítő célországbeli szívó/vonzó tényezők
        • A migrációt korlátozó hazai marasztaló tényezők
        • A migrációt korlátozó célországbeli nyomó/taszító tényezők
      • chevron_right7.2.2. A mobilitás lehetséges hatásai
        • Társadalmi (politikai) félelmek, aggodalmak
        • Kormányzati, foglalkoztatáspolitikai szempontok
        • Gazdasági-munkáltatói szempontok
        • Munkaerőpiaci szempontok
    • 7.3. Nemzetközi (európai) mobilitás
    • 7.4. A határokon átnyúló mobilitás
    • 7.5. Belföldi mobilitás
    • 7.6. Mobilitási eszközök
  • chevron_right8. Rugalmasság, illeszkedés
    • 8.1. A munkaerőpiac rugalmassága
    • 8.2. Külső munkaerőpiaci rugalmasság
    • 8.3. Intézményrendszer, szolgáltatások
    • chevron_right8.4. Az atipikus foglalkoztatás
      • 8.4.1. Miért „atipikus”
      • 8.4.2. Részmunkaidős foglalkoztatás
      • 8.4.3. Távmunka
      • 8.4.4. Határozott idős foglalkoztatás
      • 8.4.5. Önfoglalkoztatás
      • 8.4.6. Egyszerűsített (alkalmi) foglalkoztatás
      • 8.4.7. Munkaerő-kölcsönzés („temporary work”)
      • 8.4.8. Munkakör-megosztás (job sharing)
      • 8.4.9. Több munkáltató által létesített munkaviszony
      • 8.4.10. Munkavégzés behívás alapján
      • 8.4.11. Bedolgozói munkaviszony
      • 8.4.12. Gig economy, avagy a platform gazdaság
    • 8.5. A belső rugalmasság
  • chevron_right9. Rugalmasság és biztonság (flexicurity)
    • 9.1. A flexicurity-elv
    • chevron_right9.2. A holland és dán eredet, európai adaptáció
      • 9.2.1. A holland flexicurity
      • 9.2.2. A dán flexicurity
      • 9.2.3. A holland és dán flexicurity-politikák üzenete
      • 9.2.4. Az EU flexicurity-politikája
      • 9.2.5. A flexicurity regionális típusai
    • 9.3. A Flexy-mátrix
    • chevron_right9.4. A rugalmasság és biztonság ütközései
      • 9.4.1. A rugalmasság és biztonság elvi egyensúlya
      • 9.4.2. A rugalmasság és biztonság egymást kiegészítő modelljei
  • chevron_right10. A foglalkoztatáspolitikai eszközök kialakításának, működtetésének változatai
    • chevron_right10.1. A szabályozás módja
      • 10.1.1. A koordináció típusa
      • 10.1.2. Az indirekt szabályozás ereje
      • 10.1.3. A döntéshozók mozgástere
      • 10.1.4. Centralizáció
    • chevron_right10.2. Az eszközök iránya, tartalma
      • chevron_right10.2.1. A munkaerőpiaci aktivitás
        • A klasszikus felosztás
        • A merev határok feloldódása
        • Kiegészítés: szabályozó eszközök
      • 10.2.2. A négy ideáltípus
      • 10.2.3. A „beavatkozás” fázisa
      • 10.2.4. A támogatás tartalma
      • 10.2.5. A támogatás címzettje
  • chevron_right11. Hátrányos helyzet a munkaerőpiacon
    • 11.1. Fiatalok
    • 11.2. A kisgyermeket nevelő nők
    • 11.3. Képzetlenek
    • 11.4. Megváltozott munkaképességűek
    • 11.5. Idősek
    • 11.6. Kistelepülésen élők
    • 11.7. Összefoglalás
  • A II. rész irodalomjegyzéke

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 295 976 4

A munka szó eredetét tekintve kínt, bajt, gyötrelmet, szenvedést jelent. A munka két szféra szerves részét képezi, hiszen hatással van a gazdaságra, ugyanakkor befolyással bír a társadalmi folyamatokra is, mivel nem választható le az emberről. A munkához, illetve a munkaerőpiac hatékonyabb működéséhez kapcsolódóan mindenkinek van véleménye, ugyanakkor a foglalkoztatáspolitika sajátosságából adódik, hogy nem lehet egy abszolút jó megoldást találni vagy ajánlani a felmerülő kihívásokra. Ez még lehetetlenebb feladatnak tűnik az összes érintett szakpolitika erőterének figyelembevételekor.

Jelen könyv üzenete és funkciója annyi, hogy a munkaerőpiaci, foglalkoztatási folyamatok nagyon sokakat érintenek, de nagyon kevés erre vonatkozóan a tárgyszerű információ és még ritkább a felszín alatti, "mélyebb" összefüggések végiggondolása. A szerzők ezek feltárására és bemutatására vállalkoztak. Ajánlják a könyvet azoknak (szakpolitikusok, szakemberek, intézményi képviselők, szakmai szervezetek, felsőoktatási hallgatók stb.), akik az általános ismeretek mellett elgondolkodtató felvetések és kérdések mentén szeretnének elmélyedni a foglalkoztatáspolitika ingoványos területén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/laszlo-foglalkoztataspolitika//