A MOL-nak már a gazdasági válság kitörését megelőzően is komoly kihívással kellett megküzdenie. 2007 áprilisában a magyar állam eladta aranyrészvényét, amely a legfontosabb döntéseket illetően vétójoggal ruházta fel. Még ebben az évben az OMV bejelentette, hogy egyes piaci szereplők közreműködésével részesedését 21%-ot meghaladóra növelte, majd vételi ajánlatot tett a részvényeseknek az akkori részvényárfolyamnál jelentősen magasabb áron – 26 970 HUF részvényárfolyam, illetve 32 000 HUF ajánlati ár – a többségi részesedés megszerzése céljával. A MOL vezetése és a magyar kormány ellenséges lépésként értékelte a felvásárlást, míg az osztrák kormány a magyar álláspont iránti értetlenségét fejezte ki. A MOL vezetése baráti cégek bevonásával és tulajdonszerzésével sikeresen blokkolta az osztrák OMV átvételi szándékát. Az OMV végül a kudarc hatására –  vagy egyes hírek szerint egy előre eltervezetten titkos megállapodás alapján – a pénzügyi válság egyik mélypontján, 2009 márciusában részvénypakettjét értékesítette a Szurgutnyeftyegaz orosz vállalatnak. A MOL ellenséges szándékúnak minősítette az orosz olajcég megjelenését is, és a magyar hatóságok, a PSZÁF, az Energia Hivatal, a Cégbíróság közreműködésének köszönhetően megakadályozták a tulajdonosi jogok gyakorlásához szükséges bejegyzést a részvénykönyvbe. A 2010-ben győztes Orbán-kormány már a választási győzelem után egyértelművé tette, hogy magyar befolyás alatt szeretné tudni a MOL-t. Egy éves tárgyalás után Magyarország a már lehívott IMF hitelből visszavásárolta a 21,2 százalékos MOL tulajdonrészt az orosz Szurgutnyeftyegaztól, 1,88 milliárd eurós, azaz kb. 500 milliárd forintos vételáron.