Magyar generatív történeti mondattan
Tartalomjegyzék
- MAGYAR GENERATÍV TÖRTÉNETI MONDATTAN
- Impresszum
- I. BEVEZETÉS
- II. AZ ŐSMAGYAR SOV SZÓRENDTŐL AZ ÓMAGYAR ’TOPIK–FÓKUSZ–V–X*’ SZÓRENDIG
- 1. Bevezetés
- 2. Az ősmagyar mondat SOV szórendje mellett szóló bizonyítékok
- 2.1. Rokonnyelvi adatok
- 2.2. Az ómagyar nyelvnek egy korábbi SOV állapotot őrző jegyei
- 2.3. Nyelvtipológiai érvek
- 2.4. Az ősmagyar SOV alapszórendjének bizonyítékai – összefoglalás
- 2.1. Rokonnyelvi adatok
- 3. Mi válthatta ki az SOV szerkezet újraelemzését?
- 4. Az ómagyar ’topik–fókusz–V–X*’ szórend
- 5. Az OV → VO változás továbbgyűrűzése
- 6. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- III. A TAGADÓ ÉS A KÉRDŐ MONDATOK VÁLTOZÁSAI
- IV. VÁLTOZÁSOK AZ IGEI TOLDALÉKOLÁS MORFOSZINTAXISÁBAN ÉS SZINTAKTIKAI HÁTTERÉBEN
- V. FŐNÉVI KIFEJEZÉSEK: HATÁROZOTTSÁG, NÉVELŐHASZNÁLAT, BIRTOKOS SZERKEZETEK
- 1. Bevezetés
- 2. Az ómagyar határozott névelő kialakulása és jellemzői
- 3. Referenciális azonosítás és névelőhasználat
- 4. Strukturális következmények: a főnévi kifejezés funkcionális felépítésének fokozatos bővülése
- 1. Bevezetés
- VI. AZ UNIVERZÁLIS ÉS AZ EGZISZTENCIÁLIS KVANTOROK TÖRTÉNETE
- VII. A NÉVUTÓS KIFEJEZÉSEK GRAMMATIKALIZÁCIÓJA ÉS BELSŐ SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI
- VIII. A NEM VÉGES ALÁRENDELÉS (AZ IGENEVEK) TÖRTÉNETE
- 1. Bevezetés
- 2. A főnévi igenevek
- 3. A -t/-tt végű igenevek
- 3.1. Általános jellemzők
- 3.2. Kontrollált belső argumentumú -t/-tt melléknévi igenevek (befejezett melléknévi igenevek)
- 3.3. Kontrollált tárgyú -t/-tt melléknévi igenevek (az anyám sütötte kenyér típus)
- 3.4. Kontrollált birtokosú -t/-tt melléknévi igenevek (a vére hullott katona típus)
- 3.5. Kontrollált alanyú -t/-tt melléknévi igenevek
- 3.6. Kontrollált locativusi módosítójú -t/-tt melléknévi igenevek (a Mária ülte gaz típus)
- 3.7. A -t/-tt végű kötelezően birtokolt gerundium (a röptében típusú igenév)
- 3.8. Az -atta/-ette határozói igenevek
- 3.9. További határozói igenevek -t/-tt végződéssel (a jövet és jöttön típusúak)
- 3.1. Általános jellemzők
- 4. Az -ó/-ő végű igenevek
- 5. A -va/-ve, -ván/-vén, -vál/-vél határozói igenevek
- 6. A komplex cselekvést leíró, -ás/-és végű deverbális főnevek
- 7. Összefoglalás: áttekintés az igeneveket érintő nagyívű változásokról az ómagyartól napjainkig
- IX. A VÉGES ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK TÖRTÉNETE
- 1. Az alárendelő kötőszók kialakulása és változásai
- 2. Az összetett kötőszók kialakulása és funkcionális változásai
- 3. A vonatkozó mellékmondatok
- 4. Összefoglalás
- FÜGGELÉK: A LATIN FORRÁSSZÖVEGEK HATÁSA AZ ÓMAGYAR SZINTAKTIKAI JELENSÉGEKRE
- FORRÁSJEGYZÉK
- BIBLIOGRÁFIA
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 768 5
A Magyar generatív történeti mondattan nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak. Az elemzések tárgya az ugor alapnyelvből örökölt SOV mondatszerkezet SVO szerkezetté alakulása, a tagadó és kérdő mondatok megváltozása, az összetett igeidők kialakulása, majd eltűnése, a módhasználat átalakulása, a főnévi és a névutós kifejezések belső szerkezetének változásai, továbbá az igenévi alárendelés lehetőségeinek, eszközeinek szűkülése és a véges alárendelés térnyerése, típusainak és eszközeinek gazdagodása. A vizsgálatok elméleti hátterét a generatív nyelvelmélet diakróniafelfogása adja; az elemzések a nyelvi változások univerzális sajátságainak felmutatására is törekszenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/e-magyar-generativ-torteneti-mondattan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
