A miniszterek alkotmányos jogi felelőssége a polgári átalakulás időszakától kezdve abban öltött testet, hogy a végrehajtó hatalom vezetői „speciális” cselekményekért, különleges eljárásban, különleges fórum előtt és az általánostól eltérő jellegű és tartalmú jogi szabályok alapján is felelősségre vonhatók. Ennélfogva a felelősség e formájának tárgyalása során elsősorban azon elemek vizsgálata kívántatik meg, amelyek alátámasztják az előbbiekben meghatározott speciális jelleget, így a felelősség alapja, a vád és az ítélkezés szerve, az eljárási szabályok, valamint a felelősségre vonás jogkövetkezménye. Mindennek következményeképp joggal nevezhetjük az alkotmányos jogi felelősséget – különösen a miniszteri felelősség más formáival összevetve – eljáráscentrikus intézménynek. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a jogintézmény tételes jogi szabályozása a legtöbb polgári országban korántsem olyan kidolgozott, mint a felelősség más dimenzióiban, pl. a büntetőjogi-, polgári jogi-, vagy a munkajogi felelősség tekintetében. Az alkotmányok általános rendelkezései, a végrehajtási szabályok gyakori hiánya, s ezáltal az eljárás résztvevőinek biztosított jelentős diszkrecionális hatalom ugyanakkor megint csak egyfajta speciális jelleget kölcsönöz a jogintézménynek.