A gazdasági szakemberek számára a kötelmi jog mellett kétségtelenül a társasági jog bír kiemelkedő relevanciával a Polgári Törvénykönyv szabályozási köréből. A szabályozás első látványos változása, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott kérdések átkerülnek a Ptk. jogi személyekkel foglalkozó Harmadik Könyvébe; a különálló, a társasági jog gerincét adó törvény – gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Gt.) – pedig hatályát veszti.1 Ez koránt sem jelenti azt, hogy minden társasági joghoz szorosan kapcsolódó jogkérdést a Ptk. rendez, hiszen számos egyéb, e területhez kapcsolódó jogszabály továbbra is hatályos maradt. Ilyen például a Cégtörvény,2 amely a cégekkel kapcsolatos eljárási természetű általános szabályokat rögzíti vagy a speciális helyzetben alkalmazandó Csődtörvény.3 Továbbra sem emelte be a jogalkotó – érthető módon – a Ptk. szabályozási körébe az egyéni vállalkozásokkal és az egyéni cégekkel kapcsolatos kérdéseket.4 A Ptk. mellett megalkottak, illetve hatályban tartottak olyan jogszabályokat is, amelyek elvi szintű kérdéseit a Ptk. rendezi, de a részletek máshol keresendőek. Ilyen például a jogi személyek átalakulását részleteiben rendező jogszabály,5 melynek részletes ismertetése egy későbbi fejezetben található, vagy a drasztikusan lerövidített és már csak a szűken vett speciális kérdéseket tárgyaló szövetkezeti törvény.6