Fuglinszky Ádám

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Elemzések az uniós jog és az új Ptk. kapcsolatához


Kijavítás vagy kicserélés

Ahogy azt a jogösszehasonlító elemzés is kimutatta, szorosan összefügg a jogalkotó által választott (avagy az adott jogrendszerben szervesen kialakult) koncepcióval, hogy a fogyasztó a gyártóval (forgalmazóval) szemben milyen igényeket érvényesíthet. Ha és amennyiben egy származtatott igényről, különös jogutódlásról van szó, vagyis a fogyasztó a gyártóval (vagy az általa perelt forgalmazóval) szerződést kötő fél helyzetébe kerül, akkor ezzel összhangban áll, hogy akár az árleszállítás, illetve az elállás jogát is gyakorolhassa. Ha így tesz, az további járulékos kérdéseket vet fel: a fogyasztó – elállás esetén – az általa fizetett vételárat követelheti vissza, avagy csak azt a – feltehetően alacsonyabb – vételárat, amelyet a gyártóval vagy az általa perelt forgalmazóval közvetlenül szerződő fél (akitől a fogyasztó az igényét származtatja) érvényesíthet(ne) a gyártóval (előző forgalmazóval) szemben. Hasonlóképpen: az árleszállítást melyik szerződéses ellenérték alapján kell számítani? Az összehasonlító elemzés azt mutatja, hogy azokban az országokban, amelyek lehetővé teszik az árleszállítási igény érvényesítését, illetve azt, hogy a fogyasztó elálljon a szerződéstől, a visszakövetelhető érték megállapításakor azon szerződéses ellenértéket kell figyelembe venni, illetve azt a vételárat kell elállás esetén visszafizetni, amelyet a gyártó (perelt forgalmazó) kapott.241 Ebből az is következik, hogy a fogyasztó az árrésből adódó különbözet arányos részét mégiscsak a vele eredetileg közvetlenül szerződő eladótól fogja követelni, minek következtében több jogvita lesz, ami eliminálja, de legalábbis csökkenti a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítés lehetőségéből eredő (idő- és) költségmegtakarítás előnyét.242

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 821 7

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ; így többek között:

- Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést?

- Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait?

- Ugyanebben az esetben: „átterhelheti-e” a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik?

- Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. „Feltámaszthatják-e” azt a felek a szerződésükben?

- Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?

- Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó?

- Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben „elhagyta” a jogviszonyt, vagy mégsem?

- Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuglinszky-fogyasztoi-adasvetel-kellek-es-termekszavatossag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave