Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban


További általános kérdések

A késedelem, mint időleges nemteljesítés – bár erre a jogi irodalom kevésbé tér ki – bizonyos értelemben függő helyzetet is előidéz a szerződéses kötelemben. Ez nyilvánvalóan nem a szó szakkifejezés értelmében értendő, de a lényeget jól mutatja: míg a határidőben megkezdődő és időbeli késedelem nélkül lezajló teljesítés a megfelelő irányba mozdítja a kötelmet, addig a késedelmi létszak álló helyzetet mintáz. Ennek az állapotnak az a sajátossága, hogy a kötelem élete a késedelem létszakából sokfelé elmozdulhat: a késedelem jogkövetkezményei részben e lehetőségeket készítik elő, úgymint a teljesítés követelhetősége – Ptk. 6:138. § és 6:154. § (1) bekezdés – és ennek következményei vagy a visszatartási jog [vö. Ptk. 6:139. § (1) bekezdés]. Ilyenkor a szerződéses kötelem életben tartása a cél: a jogosult akarata nem a szerződés megszüntetésére irányul, hanem a szolgáltatás kikényszerítésére. A jogkövetkezmények között azonban vannak olyanok is, melyek az egyébként dinamikus szerződésben nemkívánatos állókép következményeiről rendelkeznek. Ilyennek látjuk a behajtási költségátalány intézményét is (a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény), mely a fizetési késedelemben álló szerződésszegéssel felmerült költségek, kiadások (mint károk) megtérítésére biztosít a jogosultnak kártérítési átalány formájában (legalább részleges) megtérülést. De ide sorolható a késedelmi kamat [Ptk. 6:48. § és Ptk. 6:155. § (1) bekezdése] és a késedelem miatti kár megtérítésének kötelezettsége is, elsősorban a Ptk. 6:154. § (3) bekezdése. A késedelem következményeinek kezelése azonban – látni fogjuk – nagyon széles kört kell, hogy lefedjen, e másodikként említett kategória ezért maga is összetett. Az elállási jog – mely az érdekmúláshoz kötődik főszabály szerint – például egyértelműen az ügylet megszüntetését célozza, alkalmazására sor kerülhet a késedelmi létszakba lépést követően nyomban (szigorú határidő elteltét követő haladéktalan elállás)278 vagy megfelelő (jellemzően nem túl hosszú) időszak, póthatáridő eltelte után, de gyakorolható hosszú késedelmi időszak után is (az érdekmúlást éppen az idő elteltével indokolva).279 Ebben az esetben a teljesítésre való rászorítás és az érdek megszűnése váltja egymást, ami a késedelmi létszakban a jogosulti igények érvényesítésében is változást (változtatást) hozhat. A kártérítés – melyet az előbb említettünk – szintén lehet a késedelem hatásait a később kikényszerített teljesítés mellett kompenzáló, de megjelenhet úgy is, mint a késedelembe esés miatt kártérítésbe fordított kötelem megváltozott tárgya (szolgáltatás helyett kártérítés követelése). Ez az osztályozás természetesen nem tudományos besorolás, csupán a szemléltetést szolgálja.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 828 6

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.

A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.

A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.

A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave