Az ingatlant főszabályként beköltözhető állapotban kell árverezni. Az ingatlan lakottan történő árverezésére csak kivételesen, a Vht.-ban taxatív módon felsorolt esetekben kerülhet sor. A 2000-es Vht. Novella 74. §-ához fűzött miniszteri indokolása szerint a törvény előírja, hogy az ingatlanokat főszabály szerint beköltözhető állapotban kell árverezni, ezzel azt – a rendkívül sok gyakorlati problémát is jelentő – kérdést oldja meg, amely abból adódott, hogy az ingatlanban lakó adós jogi helyzete a hatályos szabályokkal nem volt egyértelműen rendezve. A törvény – amellett, hogy a beköltözhető állapotban történő értékesítést írja elő –, azt is szabályozza, hogy az értékesítést követően az adós a vele lakó személyekkel együtt köteles az ingatlant elhagyni, és ha ezt nem teszi meg, akkor a kiköltözés a végrehajtás keretein belül kikényszeríthető. A jogalkotó szándéka szerint ezzel a szabályozással elérhetővé válik az, hogy az ingatlanok árverése iránti érdeklődés növekedjen, hiszen az árverési vevők valóban beköltözhető állapotú ingatlant szerezhetnek az árveréseken, az érdeklődés növekedésével pedig az árverési vételárak összegének növelésére is számítani lehet. Amennyiben nem áll fenn a lakottan történő értékesítés valamelyik feltétele, úgy az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződési kikötés sem érvényesülhet az árverést követően, az a hatályát veszti. A 2011-es Vht. Novella 37. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint az ingatlanok főszabály szerint beköltözhető állapotban – az árverési vevő által birtokba vehető módon –, kivételesen lakottan kerülnek árverezésre. Ez utóbbi esetei a Vht. 141. §-ában taxatíve meg vannak határozva és vagy a felek rendelkezésére vagy harmadik, érintett személy jogára figyelemmel teszik lehetővé a kevesebb sikerrel és általában alacsonyabb forgalmi értékkel és vételárral társuló lakott értékesítést. Ennek egyik esete az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan értékesítése a nem adós tulajdonostárs bentlakása esetén. A törvény az ilyen közös tulajdonú ingatlanhányadok esetében is a beköltözhető értékesítést írja elő, ha az értékesítésre kerülő tulajdoni hányad önállóan birokba vehető ingatlan- vagy épületrész használatára jogosítja fel a tulajdonost. A lakottan történő értékesítés eseteit érdemes a lehető legszűkebb esetkörre csökkenteni annak érdekében, hogy valóban birtokba vehető, és így keresettebb, magasabb vételárú ingatlanok árverésére kerüljön sor nagyobb arányban.