Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.


Zajhatás

A zajhatás mint a szükségtelen zavarás egyik forrása ugyancsak tipikus „szereplője” a szomszédjogi pereknek. Jellemzőit tekintve általában szomszédos ingatlanok tulajdonosai (birtokosai) között merül fel, hiszen a zaj zavaró hatása mindenképpen tartós állapotot (jogviszonyt) feltételez. Az indokolatlan zajkeltéssel megvalósított szomszédjogi sérelem leggyakoribb formája a hangos zeneszolgáltatás. Ezekben a perekben elsősorban a zavarás megvalósulásának helyét kell vizsgálni és figyelembe venni, hogy az adott környezetben élőknek mi az a szükséges, zajok által okozott kellemetlenség, amit mindenképpen el kell tűrniük. Ennek megfelelően ez a bizonyos tűréshatár, ennek a megvonása eltérően alakulhat vidéken, családi házas környezetben, valamint nagyvárosok központjában, szórakozóhelyekkel sűrűn telepített negyedekben. Figyelemreméltó, hogy a Legfelsőbb Bíróság ebben az utóbbi helyzetben is kimondta az ott lakóknak (szomszédoknak) a megfelelő éjszakai nyugalom biztosításához való jogát (BH1985. 344.). Természetesen a bíróságok a zavarás szükségtelen voltának megállapításakor figyelembe veszik az adott területre (településre) érvényes, az illetékes hatóság által megszabott zajvédelmi határértékeket, valamint az általánosan kötelező érvényű környezetvédelmi szabályokat (BH1988. 32.).

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave