Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A késedelem szerződésszegés a teljesítési időre nézve

A késedelem leginkább elterjedt megközelítésben nem más, mint szerződésszegés a teljesítési határidőre nézve. A hitelezőnek nem csupán a szolgáltatás teljesítéséhez általában – magához a szolgáltatáshoz – hanem ahhoz is joga van, hogy a szolgáltatást e kikötött időben kapja meg, a teljesítés a kötelemszerű időben menjen végbe, ne később.317 Ez a jog által elismert érdek azonban nem eredményezi egyúttal azt is, hogy a késedelmes teljesítést a jogosult mintegy automatikusan visszautasíthatná, másképpen fogalmazva a késedelem nem vágja el ipso iure a szerződéses teljesítés útját. Amint azt Nizsalovszky is megjegyezte: „a szolgáltatásra kitűzött időnek az adós részéről való elmulasztása a kötelmet létében rendszerint nem érinti, hanem annak csak bizonyos módosulását idézi elő, a kötelem ezzel csak új létszakba lép.”318 Ez az új kötelezettségi állapot túlnyomórészt azt jelenti, hogy a kötelemnek az adósra vetített tartalma súlyosbodik: a késedelmes adósra a szerződésszerű lerováshoz képest többletterhek nehezülnek (így különösen késedelmi kamat, felelősséghez képest kötbér stb.), a jogosult által biztosított póthatáridő – kötelező türelem – eltelte után pedig a polgári jog teret enged a hitelező szigorának, mely jellemzően az elállási jog gyakorlásában ölt testet.

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave