MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Erőközpontok és régiók
a 21. század világgazdaságában
70
Jelenleg az európai integráció két szerződésen nyugszik: az egyik az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz), amely a többször módosított, az EGK-t alapító szerződés jelenleg hatályos változata. A másik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz), melyet a maastrichti csúcson fogadtak el. Emellett létezett az 50 évre kötött ESZAK-szerződés, amely 2002 nyarán hatályát vesztette, másrészt az Euratom-szerződés – vagyis az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés –, amelyet az EGK alapító szerződésével egy időben kötöttek, és jelenleg is különálló szerződést képez ezen a speciális területen. A jelenleg még nem hatályos, 2007 decemberében aláírt lisszaboni szerződés az EKSz-t átnevezi az Európai Unió működéséről szóló szerződéssé (EUMSz), a másik szerződés (az EUSz) elnevezését pedig változatlanul hagyja. Meg kell jegyezni, hogy mind a mai napig az Európai Közösségnek van csak nemzetközi jogalanyisága. A lisszaboni szerződéshez vezető útról és az Európai Unió alapszerződéseinek változásairól részletesen lásd Horváth–Ódor (2008).
Tartalomjegyzék
- Erőközpontok és régiók a 21. század világgazdaságában
- Impresszum
- Előszó
- 1. Régiók és piacok a világgazdaságban – általános körkép
- 1.1. A világgazdaság fejlődése és ennek hatása a régiókra és államokra
- 1.2. Szerkezeti változások az ezredfordulón és a XXI. század elején
- 1.3. A nemzetállamok szerepe a XXI. században
- 1.4. Hol van a világgazdaság centruma?
- 1.5. Pillanatfelvétel a világgazdasági centrum és a felemelkedő gazdaságok pozíciójáról
- 1.6. Megerősödhet-e a világkormányzás?
- Ajánlott irodalom
- 1.1. A világgazdaság fejlődése és ennek hatása a régiókra és államokra
- I. A világgazdaság erőközpontjai
- 2. Gazdaságfejlődés és válságok az Amerikai Egyesült Államokban, 1929–2009
- 2.1. Az USA változó világgazdasági-világhatalmi szerepe: erózió az elmúlt két évtizedben?
- 2.2. A hullámzó amerikai gazdasági uralom elméleti háttere
- 2.3. A gazdaságfejlődés néhány jellegzetessége az USA-ban, 1929–2008: ciklikusság és viszonylagos stabilitás
- 2.4. Növekvő külső finanszírozási igény az USA gazdaságában, 1997–2008
- 2.5. Megtakarítási-beruházási és növekedési folyamatok, 1960–2007
- 2.6. Hitelezési ciklusok és pénzügyi innovációk a lakáspiacon
- 2.7. Ingatlanpiaci torzulások – lassuló növekedés, 2001–2008
- Ajánlott irodalom
- 2.1. Az USA változó világgazdasági-világhatalmi szerepe: erózió az elmúlt két évtizedben?
- 3. Az észak-amerikai szabad kereskedelmi megállapodás
- 4. Angolszász típusú gazdaságok a világban: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland
- 5. Az EU világgazdasági pozíciója és külkapcsolatai
- 5.1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny
- 5.2. A külgazdasági kapcsolatok uniós szintű alakítása: a közös kereskedelempolitika
- 5.3. Az EU napjainkra kialakult világgazdasági pozíciói
- 5.4. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői
- 5.5. Válságkezelés az EU centrumában
- Ajánlott irodalom
- 5.1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny
- 6. Japán – csodált fejlődési pálya súlyos szerkezeti hibákkal
- 6.1. Japán a világgazdaságban és a nemzetközi kapcsolatok rendszerében
- 6.2. A történelmi örökség előnyei és terhei
- 6.3. Az 1989–2002-es japán pénzügyi és gazdasági válság
- 6.4. Jen vagy jüan? Lehet-e Japán a kelet- és délkelet-ázsiai térség egyértelmű vezetője?
- 6.5. Japán a globális pénzügyi válságban
- 6.6. XXI. századi kihívások a japán gazdaságban
- Ajánlott irodalom
- 6.1. Japán a világgazdaságban és a nemzetközi kapcsolatok rendszerében
- 2. Gazdaságfejlődés és válságok az Amerikai Egyesült Államokban, 1929–2009
- II. Felemelkedő gazdasági hatalmak
- 7. Kína
- 7.1. Kína a XXI. század világgazdaságában
- 7.2. Hagyományok, történelmi folyamatok a jelen vonatkozásában
- 7.3. A felemelkedéshez vezető út
- 7.4. Kína világgazdasági pozíciója és fontosabb belső gazdasági jellemzői
- 7.5. A gyors gazdasági növekedés árnyoldalai, azaz a kihívások előtt álló Kína
- 7.6. Külgazdasági kapcsolatok
- 7.7. Válság és terápia
- 7.8. Jövőbeli várakozások rövid és hosszabb távon
- Ajánlott irodalom
- Hasznos linkek
- 7.1. Kína a XXI. század világgazdaságában
- 8. Az orosz föderáció a XXI. század nemzetközi rendszerében
- 9. India, a felemelkedő regionális hatalom – kihívás Kínával szemben – India világgazdasági szerepe
- 9.1. Egy ősi civilizáció és gazdaság
- 9.2. A „szocialista típus” és a zárt gazdaság – gazdaságpolitika 1990-ig
- 9.3. A nyitás és a reform
- 9.4. A gazdaság szerkezete
- 9.5. Nehezen csökkenthető állami támogatások
- 9.6. A szolgáltatások és az infrastruktúra állapota
- 9.7. Az élelmezés biztonsága és a népességnyomás fokozódása
- 9.8. A világgazdasági recesszió és az indiai gazdaság
- 9.9. A politikai berendezkedés, a bel- és külpolitika
- Ajánlott irodalom
- Hasznos linkek
- 9.1. Egy ősi civilizáció és gazdaság
- 10. Integrációs törekvések Latin-Amerikában
- 11. Brazília
- 12. Az Andok régió fejlődő gazdaságai: Bolívia, Ecuador Kolumbia és Peru
- 12.1. A térség alapvető jellemzői
- 12.2. Gazdaságtörténeti kitekintés
- 12.3. Az Andok régió közelmúltbeli gazdaságpolitikai változásai latin-amerikai viszonylatban
- 12.4. Az Andok régió gazdasági helyzete és a 2008-as pénzügyi világválság hatása
- 12.5. Globalizált világpiac és a sajátos latin-amerikai fejlődési út lehetősége
- Ajánlott irodalom
- 12.1. A térség alapvető jellemzői
- 13. Távol-keleti gazdaságok: az újonnan iparosodott államok és az ASEAN
- 7. Kína
- III. Fejlődő és fejletlen régiók
- 14. A Szaharától délre fekvő Afrika regionális fejlődése
- 15. Nigéria, az olajhatalom
- 16. A Dél-afrikai Köztársaság: demokratizálódás és hanyatlás?
- 17. Közel-kelet
- 18. Kaukázus és Közép-Ázsia
- IV. Magyarország a világgazdaságban
- 19. A magyar külgazdasági stratégia mozgástere
- 19.1. Mennyire vagyunk ráutalva a világgazdaságra?
- 19.2. Mennyire kell alkalmazkodnunk a világgazdasághoz?
- 19.3. Hogyan reagált a magyar gazdaság a világgazdasági változásokra?
- 19.4. A világgazdasági változások és a magyar gazdaságdiplomácia
- 19.5. Magyarország és a világgazdasági válság
- Ajánlott irodalom
- 19. A magyar külgazdasági stratégia mozgástere
- Irodalomjegyzék
- Internetes hivatkozások
- A kötet szerzői
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 788 3
Vajon értjük-e, hogy mi zajlik a világgazdaság különböző pontjain? Hogyan lennének elkerülhetők a negatív sokkhatások és hogyan lehetne kihasználni a kedvező tendenciákat, ha nem ismerjük a világgazdasági környezetet? E kötet az Európai Unión kívüli világgazdaság megértéséhez nyújt segítséget. A következő három-négy évtized hangsúlyváltásai nagy vonalakban már kiolvashatóak a kötetből. Kiváló szakértők elemzik a nagyhatalmakat (USA, Kína, Oroszország, Brazília, India). Emellett feltárják a regionálisan jelentős hatalmak (többek között Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália) vagy országcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, Közép-Ázsia) gazdasági állapotát és a bennük rejlő lehetőségeket is. A világgazdasági ismeretek alapján a kötet záróakkordja egy külgazdasági stratégiai elemzés Magyarországra vonatkozóan.
Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
