Huerta de Soto Jesús

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok

443 Eugen von Böhm-Bawerk, „Professor Clark’s Views on the Genesis of Capital”, Quarterly Journal of Economics IX (1895): 113–131. oldal; újranyomtatva a Kirzner által szerkesztett Classics in Austrian Economics 1. kötetének 131–143. oldalán. Böhm-Bawerk remek előrelátással megjósolta, hogy amennyiben Clark statikus modellje válna az uralkodóvá, az alulfogyasztás régóta hitelvesztett doktrínái újjáélednének. A keynesianizmus, mely bizonyos értelemben Marshall neoklasszikus nézeteiből fakadt, jó példaként szolgál: „Amikor valaki Clark professzorral ilyen módon tárgyalja a témát, az állítás, miszerint a tőke nem kerül fogyasztásra, egy másik pontatlan szóképként tündököl csupán, melyet egyáltalán nem szabad szó szerint értelmezni. Aki azonban mégis ezt teszi, óriási hibát követ el – és ezt a hibát igazság szerint egyszer már a tudomány is elkövette. Arra az ismerős és egykor széles körben elterjedt doktrínára utalok itt, melynek értelmében a megtakarítás egy társadalmi baj, a pazarló emberek osztálya pedig a társadalmi gazdaság egy fontos tényezője, hiszen a megtakarított pénz nem kerül elköltésre, így a gyártók termékeiket nem tudják a piacra vinni.” (Böhm-Bawerk, Classics in Austrian Economics [szerk. Kirzner], 1. kötet, 137. oldal.) Mises ugyanerre a következtetésre jut, amikor Knightot bírálja: „olyan fantázia szülte fogalmakat használ, mint amilyen például a hasznos dolgok »önmagukat állandósító természete« is. Mindenesetre tanításaikat arra tervezték, hogy igazoljanak egy olyan doktrínát, mely mindenért, ami nem kielégítő, a túlzott megtakarításokat és az alulfogyasztást hibáztatja, a költekezést pedig csodaszerként ajánlja.” (Mises, Human Action, 848. oldal.) Böhm-Bawerk Clarkot illető további kritikája főként „Capital and Interest Once More” című (Quarterly Journal of Economics [1906. november és 1907. február], különösen a 269., 277. és 280–282. oldal), illetve „The Nature of Capital: A Rejoinder” című (Quarterly Journal of Economics [1907. november]) értekezéseiben, valamint a feljebb már idézett Capital and Interest című könyvben olvasható. Mi több, a tény, hogy Böhm-Bawerk „átlagos termelési periódusról” szóló eszméje rosszul volt értelmezve – és mely tényt Menger, Mises, Hayek és mások is elismertek – semmilyen módon nem igazolja a tőke Clark és Knight által felvetett mitikus fogalmát. Az osztrák iskola tagjai egyhangúlag elismerték, hogy Böhm-Bawerk a (nem létező) „átlagos termelési periódust” elemzésébe történő bevezetésekor „botlást” követett el, hiszen az egész tőkeelmélet előretekintő szempontból (vagyis a cselekvők jövőbeni cselekvéseik várható időtartamát illető szubjektív becsléseik fényében) könnyen felépíthető. Hayek valójában kijelenti: „úgy tűnik, Knight professzor úgy véli, hogy egy átlagos befektetési periódus fogalmában bennfoglalt félreérthetőségek és következetlenségek feltárása arra szolgál, hogy az idő eszméje a tőkeelméletből végképp eltávolítódjon. Ám ez nem így van. Általánosságban elegendő annyit mondani, hogy egyes tényezők befektetési periódusai meghosszabbodtak, míg másokéi változatlanul maradtak.” (F. A. Hayek, „The Mythology of Capital”, Quarterly Journal of Economics [1936. február]: 206. oldal.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Pénzügy és számvitel Gazdaság

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero