Huerta de Soto Jesús

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok


198 Stephen Horwitz azt mondja, hogy a bankok ilyetén elsajátító magatartása „valódi vállalkozói tevékenységben kezdett körvonalazódni, amikor az egyéni bankárok leleményes működésük során felismerték, hogy a pénzügyi közvetítés módfelett nagy haszonnal jár”. Tanulmányunk vezérfonalában közvetített okokból kofolyólag ezt a fajta kijelentést különösen bajosnak érezzük. Továbbá, ahogyan azt tisztán látni fogjuk, a látra szóló betétek kisajátítása semminemű pénzügyi közvetítői feladattal nem egyeztetető össze, hiszen az nem jelent mást, mint új letéti alapok semmiből való ügyetlen megteremtését. Ami pedig azt a bizonyos „vállalkozói leleményt” illeti, áldásosnak nem mondható következményei révén kevéssé tudjuk megkülönböztetni az egyes fehérgalléros bűncselekmények „kreatív jellegétől”. Ezek során ugyanis a bűnözők képzelőereje vezet arra az „üzleti felismerésre”, hogy a csalárd hozzáállás későbbi hasznonszerzéssel jár, legyen az ügyfelek átverése vagy azok javainak erőszakos eltulajdonítása. Ehhez lásd Stephen Horwitz, Monetary Evolution, Free Banking and Economic Order (Oxford és San Francisco: Westview Press, 1992), 117. oldal. Lásd még Gerald P. O’Driscoll, „An Evolutionary Approach to Banking and Money”, in: Hayek, Co-ordination and Evolution: His Legacy in Philosophy, Politics, Economics and the History of Ideas, szerk. Jack Birner és Rudy van Zijp (London: Routledge, 1994), 6. fejezet, 126–137. oldal. Horwitz felvetését legélesebben talán Murray N. Rothbard kritizálta. Rothbard a következőt állapította meg: „minden ember ki van téve a kísértésnek, hogy másoktól lopjon vagy csaljon. Ezen lehetőség híján a raktárosnak a kísértés egy kifinomultabb fajtájával kell szembesülnie, miszerint elveszi, pontosabban »időlegesen kölcsön veszi« az értékeket, és spekuláció vagy egyéb módszer folytán hasznot hajt a pillanatnyi birtokviszonyból. Az értékeket még azelőtt visszaszolgáltatja, mielőtt azt bárki észrevehetné. A lopás ezen formáját hűtlen kezelésnek nevezzük, melyet a szótár úgy határoz meg, mint »birtokban tartott, de valójában másik fél tulajdonában álló javak önös haszonszerzés céljából történő csalárd elidegenítése«.” (Rothbard, The Mystery of Banking, 90. oldal.)

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave