Huerta de Soto Jesús

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok


97 Többek között a következő szerzők vizsgálták eddig a spanyol tudósok hozzájárulását a gazdaságelmélethez: Murray N. Rothbard, „New Light on the Prehistory of the Austrian School” a The Foundations of Modern Austrian Economicsban Edwin G. Dolan szerkesztésében (Kansas City, Mo.: Sheed and Ward, 1976), 52–74. oldal, valamint az Economic Thought Before Adam Smith 4. fejezetének 97–133. oldalán; Lucas Beltrán „Sobre los orígenes hispanos de la economía de mercado” az Ensayos de economía políticas (Madrid: Unión Editorial, 1996) 234–254. oldalán; Marjorie Grice-Hutchinson, The School of Salamanca: Readings in Spanish Monetary Theory 1544–1605 (Oxford: Clarendon Press, 1952), Early Economic Thought in Spain 1177–1740 (London: George Allen and Unwin, 1978), és Economic Thought in Spain: Selected Essays of Marjorie Grice-Hutchinson, Laurence S. Moss and Christopher K. Ryan szerkesztésében (Aldershot, England: Edward Elgar, 1993); Alejandro A. Chafuen, Christians for Freedom: Late-Scholastic Economics (San Francisco: Ignatius Press, 1986); és Huerta de Soto, „New Light on the Prehistory of the Theory of Banking and the School of Salamanca”, 59–81. oldal. A salamancai iskola elméleti hatása az osztrák iskolára nem csupán véletlen fordulat, hanem az V. Károly és testvére, I. Ferdinánd uralkodása során Spanyolország és Ausztria között kialakult szoros történelmi, politikai és kulturális kapcsolatok következménye. Ezek a kötelékek több évszázadon át fennmaradtak, és Itália jelentős szerepet játszott ebben mint valós kulturális, gazdasági és pénzügyi kapocs a birodalom két legtávolabbi pontja között. (Ebben a témában ajánlott irodalom Jean Bérenger érdekfeszítő könyve: A History of the Habsburg Empire, 1273–1700, C. A. Simpson fordításában [London: Longman, 1994, 133–135. oldal]). Mindazonáltal a skolasztikusok banktevékenységről szóló tantételéről igencsak megfeledkeztek a fenti írásokban. Marjorie Grice-Hutchinson érinti a témát Ramón Carande rövid összefoglalójának szinte szó szerinti átvételével (lásd The School of Salamanca, 7–8. oldal). Ramón Carande egyszerűen szó szerint idézi Tomás de Mercado banktevékenységről alkotott véleményét Carlos V y sus banqueros című könyvének első kiadásában, a 297–298. oldalon. Egy jóval kifinomultabb elemzést tár elénk Alejandro A. Chafuen, aki említést tesz Luis de Molina nézeteiről, és vizsgálat tárgyává teszi a salamancai iskola egyetértését, illetve ellenkezését a részleges tartalékú banktevékenységgel kapcsolatban. Egy másik vonatkozó forrás Restituto Sierra Bravo munkája: El pensamiento social y económico de la Escolástica desde sus orígenes al comienzo del catolicismo social (Madrid: Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Instituto de Sociología „Balmes”, 1975), első kiadás, 214–237. oldal, melyben részrehajló bemutatást olvashatunk a salamancai iskola tagjainak nézeteiről. Sierra Bravo szerint néhányan az iskola gondolkodói közül (beleértve Domingo de Sotót, Luis de Molinát, sőt még Tomás de Mercadót is) hajlamosak voltak elfogadni a részleges tartalékkal működő banktevékenységet. Azonban Bravo figyelmen kívül hagyja az iskola más tagjainak írásait, akik megalapozottabb elméleti háttér mellett teljes mértékben elutasították azt. Ugyanezt a kritikát fogalmazhatjuk meg Francisco G. Camacho írásaival kapcsolatban, aki Molina munkáinak spanyol nyelvű fordításaihoz írta az előszavakat (különösen az „Introduction” a La teoría del justo precióhoz (Madrid: Editora Nacional, 1981), 33–34. oldala). A tantétel ezen verziójára, ami szerint a salamancai iskola néhány tagja elfogadta a részleges tartalékot, állítólag hatással volt Francisco Belda „Ética de la creación de créditos según la doctrina de Molina, Lessio y Lugo” című írása. A szövegben eddig leírt okok miatt nem értünk egyet ezeknek az íróknak a salamancai iskola gondolkodóinak tantételeihez kapcsolódó interpretációjával. Az ellenvetéseket részletesebben a 8. fejezet első részében tárgyaljuk majd.

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave