MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Kína és a válság
595
Áprilisban több interjú jelent meg a kínai lapokban, amelyekben neves kínai közgazdászok és kutatóintézeti vezetők a gazdaság első negyedévi eredményeinek tükrében az év további részében várható fejleményeket és kilátásokat elemezték. Ezek közül két, a People’s Daily Online angol nyelvű honlapon is közzétett ismertetésre hívjuk fel a kérdés iránt részletesebben érdeklődők figyelmét. Az egyik „Fan Gang: China can achive 8 percent GDP growth” című anyag (2009. április 3.), a másik „Advantages of Chinese economy will make it first to recover” című összeállítás, mely utóbbian három további neves közgazdásszal (Mei Xinyu, Yu Yongda és Zhang Xiaojing) folytatott beszélgetés ismertetése szerepel (2009. április 16. 17:07).
Tartalomjegyzék
- Kína és a válság
- Impresszum
- Előszó
- I. Kína és a világválság – néhány társadalmi, politikai, gazdasági és külstratégiai aspektus
- II. A kínai–amerikai kapcsolatok 2009 elején – magyar szemmel
- III. Versengés és együttműködés az USA, Oroszország, EU, Kína, India, Japán politikai és gazdasági kapcsolatrendszerében
- IV. Az Európai Unió és Kína: stratégiai partnerség az újrarendeződő globális környezetben?
- Bevezetés
- 1. Az EU–Kína intézményi kapcsolatok fejlődésének fő állomásai
- 2. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzői és néhány akadálya
- 3. A „stratégiai” kapcsolatok legfontosabb akadályai és a kétoldalú viszony konfliktusmezői – az Európai Unió oldalán
- 4. Kína változó EU-képe és az EU Kína-képe
- 5. Milyen területekre koncentráljon a „stratégiai” érdekeket követő jövőbeli EU-politika?
- 6. Hol találhatók a hosszabb távon is közös érdekek?
- 7. A globális válság hatása az EU–Kína viszony néhány kiemelt területére
- 8. Az Európai Unió és Kína a globális erőtérben: a válság első tapasztalatai és lehetséges hosszabb távú következményei a kétoldalú „stratégiai partnerségre”
- Felhasznált irodalom
- Függelék
- Bevezetés
- V. Kína és Oroszország: együttműködés versus rivalizálás
- Bevezető gondolatok
- 1. A kínai–orosz kapcsolatok története dióhéjban
- 2. Gazdasági kapcsolatok: kereskedelem és befektetések
- 3. Az energetikai együttműködés perspektívái
- 4. Közös érdekek és érdekellentétek a nagypolitikában
- 5. Együttműködés versus rivalizálás a közös szomszédságban: Közép-Ázsiában
- 6. Érdekellentétek és együttműködés a Sanghaji Együttműködésen belül
- 7. Összegzés – európai és magyar szemmel
- Felhasznált irodalom
- Statisztikai melléklet
- Bevezető gondolatok
- VI. A kínai–japán kapcsolatok elemzése, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatokra
- 1. Bevezetés
- 2. A kínai–japán külkereskedelem trendjei
- 3. A kínai–japán kereskedelem áruszerkezeti jellemzői
- 4. A működő tőke jelentősége a két ország kapcsolatában
- 5. A japán működő tőke iparági irányultsága
- 6. A jelenlegi válság hatása a kínai–japán gazdasági kapcsolatokra
- 7. Japán hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) Kínának
- 8. Japán kínai segélypolitikájában történt változások
- 9. A kínai–japán energiakapcsolatok
- 10. A kelet-kínai-tengeri konfliktus
- 11. Japán és Kína kapcsolata az ASEAN-országokkal
- 12. Verseny Kína és Japán között a vezető szerep megszerzéséért az ázsiai regionalizmus folyamatában
- 13. Összefoglalás
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezetés
- VII. A kínai–ausztrál kapcsolatok legfontosabb területei, jellemzői
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- 2. Rövid összefoglalás a kétoldalú kapcsolatok történetéről, fontosságáról
- 3. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom fő jellegzetességei
- 4. Szabad kereskedelmi és stratégiai tárgyalások
- 5. A közvetlen tőkebefektetések a kétoldalú kapcsolatokban
- 6. A kétoldalú együttműködés egyéb fontos területei
- 7. A globális válsággal kapcsolatos fejlemények a kínai–ausztrál relációban
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 7.2. ASEM-csúcs Pekingben 2008. október 24–25-én
- 7.3. Rudd az 580 milliárd dolláros kínai csomagról
- 7.4. Kína nyersanyagéhsége segítheti Ausztráliát a válságban
- 7.5. Rudd koncepciója a válsággal kapcsolatos általános és ausztrál feladatokról
- 7.6. Újabb ausztrál „válságcsomag” a gazdaság élénkítésére: Rudd megmenti a kapitalizmust?
- 7.1. Az első ausztrál reakció(k) a válságra
- 8. Tanulságok Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezető gondolatok a két ország komplementaritásáról
- VIII. Kína és az új világrend: nemzetközi és kínai nézetek, prioritások és törekvések. Kína részvétele néhány meghatározó nemzetközi szervezetben: a jelen és a jövő
- Bevezetés
- 1. A kínai nemzetközi szerepvállalás koncepciójának időbeli fejlődése (történelmi áttekintés)
- 2. Meghatározó kínai érdekek a nemzetközi szerepvállalás tekintetében
- 3. A nemzetközi rend jelenlegi struktúrája. Hogyan olvadhat bele Kína?
- 4. Kínai részvétel egyes nemzetközi szervezetekben, valamint az ázsiai központú szervezetek bemutatása
- 5. Kína egyéb nemzetközi prioritásai
- 6. A magyar reláció
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Bevezetés
- IX. A kínai kormány válságkezelő stratégiái a jelenlegi pénzügyi és világgazdasági válság által előidézett kihívások kapcsán
- Bevezető
- 1. Milyen állapotban érte a kínai gazdaságot a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság?
- 2. A világgazdaságban bekövetkezett fejlemények hatása a 2008. évi terv teljesítésére
- 3. A kínai kormány eddigi és 2009-re tervezett válságkezelő intézkedései
- 4. A kínai kormány eddigi válságkezelő intézkedéseinek nemzetközi fogadtatása
- 5. A kínai válságkezelő intézkedések pozitív hatásának első jelei
- 6. A további kilátások
- Felhasznált irodalom
- Bevezető
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 770 8
A mű szerves folytatása a 2009-ben, ugyancsak az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, A változó Kína kötetnek. A korábbi kutatásokra alapozva egyrészt Kína belső politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének válságállóságát, illetve a válság első szakaszára adott kínai válaszokat vizsgálja. Másrészt a kötet kiemelt figyelmet szentel Kína nemzetközi kapcsolatainak a legfontosabb kétoldalú viszonylatokban, valamint az ország növekvő jelentőségének a multilaterális együttműködésben, amit a globális pénzügyi és gazdasági válság egyértelműen felértékelt. Valamennyi tanulmány kiemelten kezeli a válság első szakaszának hatását Kína belső és nemzetközi stratégiájának, valamint szerepvállalásának alakulására, ami alapvetően befolyásolja vagy akár meg is határozza a következő évtizedek világpolitikai és világgazdasági fejlődésének irányát.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-kina-es-a-valsag//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
