MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A változó Kína
101
Kína és Japán ázsiai rivalizálása ezen a kontinensen is plasztikusan megmutatkozik: Utóbbi már 1993 óta rendez négyévenkénti csúcstalálkozókat Afrika fejlesztéséről. 2008. május 28-án 40 afrikai állam- vagy kormányfő érkezett Tokióba a konferenciára, ahol a japán miniszterelnök mindegyikkel egyénileg is találkozott. Míg korábban a segélyek álltak a tárgyalások középpontjában, most főként a természeti erőforrások kölcsönösen előnyös kihasználására irányult a felek figyelme, de azért a japánok 2012-ig segélyeik 3,4 milliárd dollárra történő megduplázását és 4 milliárd dollárnyi alacsony kamatú hitelt is felajánlottak. Mindezekért semmilyen ellenszolgáltatást sem kértek, ha csak azt nem, hogy Afrika támogassa Japán törekvését az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó helyére. („Japan and Africa – catching up”, The Economist, 2008. május 31. 50. o.)
Tartalomjegyzék
- A VÁLTOZÓ KÍNA
- Impresszum
- Előszó
- I. A kínai belső helyzet alakulása, kilátások
- 1. Folyamatosság és új hangsúlyok Kína fejlesztési és nemzetközi stratégiájában
- 1.1. Folyamatosság és változás a fejlesztési stratégiában
- 1.2. Belső kihívások
- 1.3. Realizmus, stabilitásigény
- 1.4. Politikai reformok?
- 1.5. Új helyzet a Tajvani-szorosban
- 1.6. Folyamatosság és módosulás a külkapcsolati stratégiában
- 1.7. Kína és a globalizáció
- 1.8. Ideológiai pragmatizmus, eklekticizmus
- 1.9. A tradicionalizmus előjelei
- 1.1. Folyamatosság és változás a fejlesztési stratégiában
- 2. Egyes társadalmi, etnikai, vallási feszültségek és a korrupció kezelése
- 3. Az emberi jogok a kínai jogalkotás és -alkalmazás tükrében
- 4. A kínai pénzügyi szektor
- 5. A regionális különbségek, urbanizáció és vidékpolitika
- 6. Kína tudományos és technológiapolitikája
- 7. Tanulságok Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- 1. Folyamatosság és új hangsúlyok Kína fejlesztési és nemzetközi stratégiájában
- II. Kína társadalmi-gazdasági fejlődésének távlatai 2030-ig
- Előszó
- 1. A kínai társadalmi-gazdasági fejlődés legutóbbi három évtizedének fő tendenciái és tanulságai
- 2. Az ezredforduló utáni hét év alatt kialakult kiinduló helyzet részletesebb felmérése
- 3. Prognózis az elkövetkező két évtizedre
- 3.1. A prognóziskészítésnél figyelembe vett általánosabb feltételezések és megfontolások
- 3.2. A demográfiai és foglalkoztatottsági mutatók várható alakulása
- 3.3. Néhány megjegyzés a további naturális mutatókkal kapcsolatban
- 3.4. A megtermelt és a felhasznált GDP-volumen előrejelzése
- 3.5. A termelékenység várható alakulása
- 3.6. A GDP-n kívüli főbb értékmutatók várható alakulása
- 3.7. Az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés várható alakulásának mutatói
- 3.8. A hatékonysági mutatók várható alakulásának előrejelzése
- 3.1. A prognóziskészítésnél figyelembe vett általánosabb feltételezések és megfontolások
- 4. Néhány zárógondolat és megválaszol(hat)atlan kérdés
- Felhasznált irodalom
- Melléklet
- Előszó
- III. Kína nemzetközi kapcsolatai
- 1. Összefoglaló áttekintés Kína külkereskedelmi és tőkeforgalmáról
- 2. Kapcsolatok a nagyhatalmakkal
- 3. Kapcsolatok a délkelet-ázsiai térség kisebb országaival
- 4. Kína és az iszlám
- 5. Kapcsolatok a fekete-afrikai országokkal
- 6. Kapcsolatok a közép-kelet-európai országokkal
- 7. Tanulságok, ajánlások Magyarország számára
- Felhasznált irodalom
- IV. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei
- Bevezetés
- 1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok általános feltételrendszere, serkentő és gátló tényezői
- 2. Lehetőségek, kockázatok és kihívások szektorok szerinti bontásban
- 2.1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok lehetőségei az agráriumban
- 2.2. Logisztikai lehetőségek a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban
- 2.3. Magyarország mint regionális központ Kína számára Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában – a regionális kooperáció lehetőségei
- 2.4. Együttműködési lehetőségek a magyar tudásexportban, a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban
- 2.5. Migrációs és vízumpolitika Magyarország Schengen-tagságát követően
- 2.1. A magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok lehetőségei az agráriumban
- 3. Összegezett következtetések és ajánlások, kapcsolódások a projektben szereplő többi kutatási témához
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- V. Kína növekvő szerepe a világgazdasági folyamatokban
- 1. Bevezető megjegyzések és általános világgazdasági keret
- 2. Kína szerepe a világkereskedelemben és WTO-tagságának értékelése
- 3. Kína mint egyre jelentősebb nemzetközi tőkeimportőr
- 4. Kína kibontakozó szerepe a nemzetközi tőkeexportban
- 5. Kína és a nemzetközi nyersanyag- és energiapiacok
- 6. A kínai segélypolitika jellemzői nemzetközi összehasonlításban
- 7. Kína növekvő szerepe a nemzetközi pénzügyi rendszerben
- Felhasznált irodalom
- 1. Bevezető megjegyzések és általános világgazdasági keret
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 021 2
E kötet a jelentős intellektuális erővel rendelkező magyar modern Kína-kutatás legjavát adja közre a globális válságot közvetlenül megelőző állapotokról. Hiánypótló szerepet tölt be, mivel magyar sinológusoktól az elmúlt években ritkán jelent meg könyv, noha a Kína-problematika a hazai érdeklődő közönség figyelmének középpontjába került. A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére három éve folynak újra szervezett jelenkori Kína-kutatások hazánkban. Ezek eredményei és résztanulmányai a szakmai közvélemény tájékoztatását szolgáló kötetekben jelentek meg, de nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Jelen kötet célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról.
Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
