Vigvári András

Pénzügy(rendszer)tan

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben


Az igazi kihívások: az euró és a gazdasági erőközpontok átrendeződése

Az euróövezet megteremtődésével a nemzetközi pénzügyi rendszerben új helyzet állt elő. A dollár mint a nemzetközi tartalékvaluta korábbi uralkodó szerepét egy jelentős potenciállal rendelkező országcsoport mesterséges pénze fenyegeti (Inotai 2004). Az euróövezet országai önmagukban elmaradnak az USA gazdasági potenciáljától, de az EU–27-ek mind kibocsátásban, mind népességben meghaladják az USA potenciálját. Az USA-dollár hegemóniájának megtörésére volt már egy kísérlet japán részről. Az 1970-es évek második felétől jó úton volt a jen a tartalékvaluta funkcióhoz vezető úton. Japán nem volt elég erős, hogy e szerepet megőrizze, az 1990-es évek gazdasági fejleményei az ország ilyen vonatkozású reményeit szertefoszlatták. Az euró esetében rendkívül fontos kérdés, hogy a reálgazdasági fejlődés és a belső intézményi reformok alkalmassá teszik-e az EU-t arra, hogy komoly pénzügyi játékos legyen. A jelenlegi helyzet jelentős intézményi aszimmetriát mutat. A monetáris politika a föderális pillér, míg a fiskális politikák kormányközi módon hangolódnak össze. Létezik ugyan egy mechanizmus amely 3 éves időtávban az általános gazdaságpolitikai iránymutatások (ÁGPI) keretében koordinálja a tagországok gazdaságpolitikáit. Ez a foglalkoztatáspolitikára, a strukturális reformokra, a fenntarható fejlődés kérdéseire, a szociálpolitikára és költségvetési politikákra terjed ki. E gazdasápolitikai koordináció bizonyos témákban (pl. költségvetéspolitika) kötelező, más témák esetében az ún. „nyitott koordináció” elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a tagországok önként, az együttműködés előnyeit belátva igazodnak az Unión belüli „legjobb gyakorlathoz”. Az EU-n belüli politikai intézményi reformok, az erősebb föderalizmus és a gazdasági potenciál erősödése, az új tagországok integrációjának sikeressége mind meghatározzák az euró jövőbeni szerepét. Az EKB „erős euró” politikája, az egyoldalú inflációs célkövetés, az Unió rendkívül szigorú versenypolitikája, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai legalábbis nem segíti a gazdasági növekedést. Ezt a helyzetet színezi a britek különállása, amelynek pénzügyi oka az, hogy a font jelenleg is nemzetközi tartalékvaluta. Ez a példa azt is mutatja, hogy a gazdasági potenciáltól függetlenül a formális és informális intézményi tényezők szerepe fontos e funkció betöltésekor.

Pénzügy(rendszer)tan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 887 3

A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave