Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Konklúziók

A közép-ázsiai köztársaságok termékstruktúrájával kapcsolatban általánosságban megállapíthatjuk, hogy a szóban forgó országok exportjában változatlanul a nyersanyagok (energiahordozók, színesfémek, agrártermékek) dominálnak. Az iparcikkek csekély, vagy elhanyagolható szerepet játszanak a vizsgált államok kivitelében, bizonyos országok, például Üzbegisztán esetében lényegében egy árucikkre (személygépkocsik) korlátozódnak. Az export és általánosságban a kereskedelmi forgalom növekedése így szoros összefüggést mutat a nyersanyagok, köztük kitüntetetten a fosszilis energiahordozók világpiaci árának mozgásával. A kereskedelmi kivitel igazán látványosan a fosszilis energiahordozókban gazdag, szénhidrogén-exportőr államokban növekedett, a fosszilis energiahordozókban szegény Kirgizisztánban, illetve Tádzsikisztánban az export lényegében stagnált, illetve zsugorodott. Ugyanakkor a növekvő hazai fogyasztásnak, illetve az erősödő nemzeti valutáknak köszönhetően a behozatal mind az öt vizsgált államban növekedett. Ennek köszönhetően az utóbbi két államban a kétezres évtized folyamán jelentős külkereskedelmi deficit halmozódott fel, melyet az érintett országok alapvetően a nagyszámú külföldön dolgozó vendégmunkásaik hazautalásai,395 az informális határ menti kereskedelem és reexport bevételei, nemzetközi segélyek, illetve Tádzsikisztán esetében – vélhetően – az illegális narkotikumok tranzitkereskedelmének bevételei révén voltak képesek finanszírozni.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave