Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


338 Mint az 1. táblázat adataiból is kitűnik a közép-ázsiai tagköztársaságokban az egy főre jutó nemzeti jövedelmének mértéke – Kazahsztán kivételével – a felét-harmadát sem érte el például a balti köztársaságokénak. Míg 1989-ben Lettországi SZSZK-ban a népesség 2,4%-a élt a nyomorküszöb alatt, addig Kazahsztánban 15%-a, Kirgizisztánban 32,9%, Türkmenisztánban 35%, Üzbegisztánban 43,6%, míg Tádzsikisztán népességének 51,2%-a (Pomfret 2006, 4.). Az állam által biztosított szociális szolgáltatások színvonala is alacsonyabb volt Közép-Ázsiában, mint a Szovjetunió többi részén. Míg a Szovjetunióban tízezer lakosra átlagosan 40 orvos jutott, addig a közép-ázsiai tagköztársaságokban csak 30,5. Ugyanez az arányszám kórházi ágyak tekintetében 128, illetve 111 volt. A gyengébb színvonalú egészségügyi ellátás miatt a közép-ázsiai lakosság egészségi mutatói is sok tekintetben rosszabbak voltak a szovjet átlagnál: a gyermekhalandóság mértéke több mint ötször magasabb volt, mint például a balti köztársaságokban, a felnőttkori várható élettartam tekintetében ugyanakkor már korántsem volt ekkora különbség (Rashid 1994, 64–66).

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave