Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


570 365info.kz, 2014. július 16.; Kapital.kz, 2015. február 2. Kirgizisztán csak 2015-ben lett tagja a vámuniónak. 2014-ben a 12 milliárd köbméteres kazah exportból 8,2 milliárd köbméter ment Ukrajnába, 3 milliárd köbméter Svájcba, 425,4 millió köbméter Kínába, 210,6 millió köbméter Kirgizisztánba és 195,9 millió köbméter Lengyelországba (Kapital.kz, 2015. február 2.). A kazah energetikai minisztérium szerint viszont 2014-ben 11,1 milliárd köbméterre rúgott a kazah export, beleértve a swapot is a maga 5 milliárd köbméterével (EnergoNews.kz, 2015. április 22.; Minyisztyersztvo Enyergetyiki Reszpubliki Kazahsztan, é. n.). Az IEA, 2015 2014-re csak előzetes adatokat ad meg. Az IEA szerint 2013-ban a 10,2 milliárd köbméteres exportból Oroszországba 8,2 milliárd köbméter, Szerbiába 729 millió köbméter, Tádzsikisztánba 306 millió köbméter, Kirgizisztánba 226 millió köbméter, Horvátországba pedig 176 millió köbméter kazah gáz irányult. A maradékra nincs országbontás. A tádzsik adat problémás, ahogy erre már utaltunk az 1. táblázathoz írt (4) megjegyzésben. Az IEA, 2015 szerint a kazah import 5,2 milliárd köbméterre rúgott 2013-ban: Oroszországból 1,7, Türkmenisztánból 1,3, Üzbegisztánból pedig 2,2 milliárd köbméter gáz érkezett.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave