Arisztotelész

Az égbolt

A világrend361

361 A fordítás eredetileg a Magyar Filozófiai Szemlében (41 [1998], 299–337) jelent meg (repr. in Bugár István [szerk.]: Kozmikus teológia: Források a görög filozófia istentanához a kezdetektől a kereszténység színrelépéséig. Budapest, Kairosz, 2005); a jelen kötetben szereplő változat a korábbihoz képest kisebb módosításokat tartalmaz. A fordítás William Laughton Lorimer kiadása alapján készült: Aristotelis qui fertur libellus De mundo. Paris, Société d’Édition ’Les Belles Lettres’, 1933 (lásd még Utószó, 5. jegyzet).

Tartalomjegyzék

Az Égbolt
Impresszum
chevron_rightAz égbolt
- chevron_rightI. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
- chevron_rightII. könyv
  - 1. fejezet
  - 2. fejezet
  - 3. fejezet
  - 4. fejezet
  - 5. fejezet
  - 6. fejezet
  - 7. fejezet
  - 8. fejezet
  - 9. fejezet
  - 10. fejezet
  - 11. fejezet
  - 12. fejezet
  - 13. fejezet
  - 14. fejezet
- chevron_rightIII. könyv
- chevron_rightIV. könyv
- Utószó Az égbolthoz
- Az égbolt ábrái
chevron_rightA világrend
- chevron_rightA világrend
- Utószó A világrendhez
chevron_rightArisztotelész–művek és -szöveghelyek
- A fennmaradt arisztotelészi korpuszon kívüli művek
Szójegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Ókortudomány Filozófia

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero