Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. Schmitt, C., Deisenhofer, I., Zrenner, B.: Catheter Ablation of Cardiac Arrhythmias. In: Schmitt, C. et al.: Atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Springer, 2006, 103–127.
  2. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds): Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedside. In: Lin, D., Callans, D. J.: Sinus Junctional rhythms and junctional tachycardia. 523–527. Saunders, 2004.
  3. Josephson, M. E.: Clinical Cardiac Electrophysiology: Techniques and Interpretations. 3th ed. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 2002.
  4. Blomström-Lundqvist, Scheinman et al.: ACC/AHA/ESC Practice Guidelines for the Management of Patients With Supraventricular Arrhythmias 2003.
  5. Raftery, E. B., Cashman, P. M. M.: Long-term recording oft the electrocardiogram in normal population. Postgrad. Med. J., 1976, 52(Suppl. 7): 32.
  6. Brodsky, M., Wu, D., Denes, P.: Arrhythmias documented by 24-hour continuous ambulatory electrocardiographic monitoring in 50 male medical students without apparent heart disease. Am. J. Cardiol., 1977, 39: 390–397.
  7. Sobotka, P. A., Mayer, J. H., Bauerfeind, R. A. et al.: Arrhytmia documented by 24-hour continuous ambulatory electrocardiographic monitoring in young women without apparent heart disease. Am. Heart J., 1981, 101: 753.
  8. Klein, H. O., Sullivan, T. A., Hoffman, B. F.: Ectopic atrial rhythms in the primate. Am. Heart J., 1974, 87: 750.
  9. Tawara, S.: Das Reizleitungssystem des Säugetierherzens: Eine Anatomische-Histologische Studie über das Atrioventrikularbündel und die Purkinjeschen Faden. Verlag von Gustav Fischer, Jena, 1906.
  10. Mazgalev, T. N., Tchou, P. J. (ed.): Atrial-AV-nodal Electrophysiology: A View from the Millenium. Futura Publishing Company, 2000.
  11. Hoffman, B. F., Cranefield, P. F.: Electrophysiology of the Heart. New York, McGraw-Hill Book Co Inc. 1960.
  12. Erlanger, J.: Observations of the physiology of Purkinje tissue. Am. J. Physiol., 1912, 30: 395–419.
  13. Paes de Carvalho, A., De Mello, W. C., Hoffman, B. F.: Electrophysiological evidence for specialized fiber types in the rabbit atrium. Am. J. Physiol., 1959, 196: 483–488.
  14. Anderson, R. H., Janse, M. J., Van Cappelle, F. J. I. et al.: A combined morphological and electrophysiological study of the atrioventricular node of the rabbit heart. Circ. Res., 1974, 35: 909–922.
  15. McGuirre, M. A., de Bakker, J. M. T., Vermeulen, J. T. et al.: Atrioventricular junctional tissue: discrepancy between histological and electrophysiological characteristics. Circulation, 1996, 94: 571–577.
  16. McGuire, M. A., de Bakker, J. M. T., Vermeulen, J. T. et al.: Origin and significance of double potentials near the atrioventricular node: correlation of extracellular potentials, intracellular potentials and histology. Circulation, 1994, 89: 2351–2360.
  17. Medkour, D., Becker, A. E., Khalife, K., Billette, J.: Anatomic and functional characteristics of a slow posterior AV nodal pathway: role in dual-pathway physiology and reentry. Circulation, 1998, 98: 164–174.
  18. Dobrzynski, H., Nikolski, V. P., Sambelashvili, A. T. et al.: Site of origin and molecular substrate of atrioventricular junctional rhythm in the rabbit heart. Circ. Res., 2003, 93: 1102–1110.
  19. Innoue, S., Becker, A. E.: Posterior extension of the human compact atrioventricular node: a neglected anatomic feature of potential clinical significance. Circulation, 1998, 97: 188–193.
  20. Haissaguerre, M., Gaita, F., Fischer, B. et al.: Elimination of atrioventricular nodal reentrant tachycardia using discrete slow potentials to guide application of radiofrequency energy. Circulation, 1992, 85: 2162–2175.
  21. Scherf, D., Cohen, J.: The Atrioventricular Node and Selected Cardiac Arrhythmias. New York, Grune & Stratton, 1964.
  22. Hering, H. E.: Über sukzessive heterotopie der ursprungreize des herzens und ihre bezeihung zur heterodromie. Arch. Ges. Physiol., 1910, 136: 466–483.
  23. Zahn, A.: Experimentelle untersuchungen über die reizbildung und reizleitung im atrioventikularnoten. Arch. Ges. Physiol., 1913,151: 247–265.
  24. Watanabe, Y., Dreifus, L. S.: Sites of impulse formation within the atrioventricular junction of the rabbit. Circ. Res., 1968, 22: 717–727.
  25. Tse, W. W.: Evidence of presence of automatic fibers in the canine atrioventricular node. Am. J. Physiol., 1973, 225: 716–723.
  26. Kokubun, S., Nishimura, M., Noma, A., Irisawa, H.: The spontaneous action potential of rabbit atrioventricular nodal cells. Jpn. J. Physiol., 1980, 30: 529–540.
  27. Spach, M. S., Lieberman, M., Scott, J. G., Barr, R. C. et al.: Excitation sequences of the atrial septum and the AV node in isolated hearts of the dog and rabbit. Circulation, 1971, 29: 156–172.
  28. Janse, M. J., Van Capelle, F. J. L., Freud, G. E., Durrer, D.: Circus movement within the AV node as a basis for supraventricular tachycardia as shown by multiple microelectrode recording in the isolated rabbit heart. Circ. Res., 1971, 28: 403–414.
  29. Loh, P., Ho, S. Y., Kawara, T., Hauer, R. N. W. et al.: Reentrant circuits in the canine atrioventricular node during atrial and ventricular echoes: electrophysiological and histological correlations. Circulation, 2003, 108: 231–238.
  30. Efimov, I. R., Fahy, G. J., Cheng, Y. N. et al.: High resolution fluorescent imaging of rabbit heart does not reveal a distinct atrioventricular nodal anterior input channel (fast pathway) during sinus rhythm. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1997, 8: 295–306.
  31. Nikolski, V. P., Jones, S. A., Lancaster, M. K. et al.: Cx43 and the dual-pathway electrophysiology of the atrioventricular node and atrioventricular nodal reentry. Circ. Res., 2003, 92: 469–475.
  32. Wit, A. L., Cranefield, P. F.: Triggered and automatic activity in the canine coronary sinus. Circ. Res., 1977, 41: 434–445.
  33. Gorza, L., Vitadello, M.: Distribution of conduction system fibers in the developing and adult rabbit heart revealed by an antineurofilament antibody. Circ. Res., 1989, 65: 360–369.
  34. Coppen, S. R., Severs, N. J.: Diversity of connexin expression patterns in the atrioventricular node: vestigial consequences or functional specialization? J. Cardiovasc. Electrophsyiol., 2002, 13: 625–626.
  35. Altomare, C., Terragni, B., Brioschi, C. et al.: Heteromeric HCN1-HCN4 channels; a comparison with native pacemaker channels from the rabbit sinoatrial node. J. Physiol., 2003, 549: 347–359.
  36. Littmann, L., Tenczer, J., Rohla, M.: Junctionalis acceleratio manifeszt és rejtett pitvar-kamrai ingerületvezetéssel. Cardiol. Hung., 1983, 12(4): 361–363.
  37. Denes, P., Wu, D., Dhingra, R. C. et al.: Demonstration of dual AV nodal pathways in patients with paroxysmal supraventricular tachycardia. Circulation, 1973, 48: 549–555.
  38. Josephson, M. E., Wellens, H. J.: Electrophysiologic evaluation of supraventricular tachycardia. Cardiol. Clin., 1997, 15: 567–586.
  39. Katritsis, D. G., Camm, J.: Classification and differential diagnosis of atrioventricular nodal re-entrant tachycardia. Europace, 2006, 8: 29–36.
  40. Levites, R., Haft, J. I.: Evidence suggesting dual AV nodal pathways in patients without supraventricular tachycardias. Chest., 1975, 67: 36.
  41. Josephson, M. E., Kastor, J. A.: Supraventricular tachycardia: mechanisms and management. Ann. Intern. Med., 1977, 87: 346–358.
  42. Di Biase, M., Favale, S., Rizzo, U. et al.: Incidence of ‘dual A-V nodal pathways’ in first- and second-degree type I supra-His A-V block. Eur. Heart J., 1988, 9(3): 295–300.
  43. Rohla, M., Glaser, F., Littmann, L.: EKG-Beispiel: „Empty” Wenckebach-Typ AV-Block II. Journal für Kardiologie, 2003, 10(9): 394.
  44. Tenczer, J., Littmann, L., Rohla, M.: Atrioventricular junctional rhythm induced by atrial stimulation: a suspected clinical manifestation of “triggered” activity. Am. J. Cardiol., 1984, Feb 1; 53(4): 631–632.
  45. Tenczer, J., Littmann, L., Rohla, M. et al.: The effects of overdrive pacing and lidocaine on atrioventricular junctional rhythm in man: the role of abnormal automaticity. Circulation, 1985, 72(3): 480–486.
  46. Tenczer, J., Littmann, L., Rohla, M. et al.: Electrophysiologic mechanisms of extrasystolic beats. Cardiol. Hung., 1985, 12 : 253–257.
  47. D’Este, D., Bertaglia, E., Zanocco, A. et al.: Electrophysiological properties of the atrioventricular node and ageing: evidence of a lower incidence of dual nodal pathways in the elderly. Europace, 2001, 3(3): 216–220.
  48. Thapar, M. K., Gilette, P. C.: Dual atrioventricular nodal pathways: a common electrophysiologic response in children. Circulation, 1979, 60: 1369–1374.
  49. Lancaster, J. F., Leonard, J. J., Leon, D. F. et al.: The experimental production of coronary sinus rhythm in man. Am. Heart J., 1965, 70: 89.
  50. Lau, S. H., Cohen, S. I., Stein, E.: P waves and P loops in coronary sinus rhythm in man. Am. Heart J., 1970, 79: 201.
  51. Surawicz, B., Knilas, T. K. (eds): Chou`s Electrocardiography in Clinical Practice. Saunders Company, 2001.
  52. Pick, A., Dominguez, P.: Nonparoxysmal AV nodal tachycardia. Circulation, 1957, 16: 1022.
  53. Konecke, L. L., Knoebel, S. B.: Nonparoxysmal junctional tachycardia complicating acute myocardial infarction. Circulation, 1972, 45: 367.
  54. Coumel, P., Fidelle, J. E., Attuel, P. et al.: Congenital bundle-of-His focal tachycardias. Cooperative study of 7 cases. Arch. Mal. Coer. Vaiss., 1976, 69: 899–909.
  55. Garson, A. Jr., Gilette, P. C.: Junctional ectopic tachycardia in children: Electrocardiography, electrophysiology and pharmacologic response. Am. J. Cardiol., 1979, 44: 298–302.
  56. Villain, E., Vetter, V. L., Garcia, J. M. et al.: Evolving concepts in the management of congenital junctional ectopic tachycardia. A multicenter study. Circulation, 1990, 81: 1544–1549.
  57. Sarubbi, B., Vergara, P., D´Alto, M. et al.: Congenital Junctional Ectopic Tachycardia. Presentation and Aoutcome. Indian Pacing and Electrophys, 2003, 3(3): 143–147.
  58. Kuck, K. H., Kuncze, K. P., Schluter, M. et al.: Encainide versus flecainide for chronical atrial and junctional ectopic tachycardia. Am. J. Cardiol., 1988, 62: 37L–44L.
  59. Walsh, E. P., Saul, J. P., Triedman, J. K.: Cardiac arrhythmias in children and young adults with congenital heart disease. Lippincott Williams and Wilkins, 2001.
  60. Hamdan, M., Van Hare, G. F., Fischer, W. et al.: Selective catheter ablation oft he tachycardia focus in patients with nonreentrant junctional tachycardia. Am. J. Cardiol., 1996, 78: 1292–1297.
  61. Sarubbi, B., Musto, B., Ducceschi, V. et al.: Congenital junctional ectopic tachycardia in children and adolescents: A 20 year experience based study. Heart, 2002, 88: 188–190.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave