Szervetlen kémiai nevezéktan
Az IUPAC 2005. évi szabályai
Képlet | Használható régi név | Szisztematikus additív név |
---|---|---|
H3BO3 = [B(OH)3] | bórsava | [trihidroxido-bór] |
H2BO3– = [BO(OH)2– | dihidrogén-borát | [dihidroxido-oxido-borát](1–) |
HBO32– = [BO2(OH)]2– | hidrogén-borát | [hidroxido-dioxido-borát](2–) |
[BO3]3– | borát | [trioxido-borát](3–) |
(HBO2)n = (B(OH)O)n | metabórsav | katéna-poli[hidroxido-bór-μ-oxido] |
(BO2–)n = (OBO)nn– | metaborát | katéna-poli[(oxido-borát-μ-oxido)(1–)] |
H2BHO2 = [BH(OH)2] | boronsav | [hidrido-dihidroxido-bór] |
HBH2O = [BH2(OH)] | borinsav | [dihidrido-hidroxido-bór] |
H2CO3 = [CO(OH)2] | szénsav | [dihidroxido-oxido-szén] |
HCO3– = [CO2(OH)]– | hidrogén-karbonát | [hidroxido-dioxido-karbonát](1–) |
[CO3]2– | karbonát | [trioxido-karbonát](2–) |
HOCN = [C(N)OH] | ciánsav | [hidroxido-nitrido-szén] |
HNCO = [C(NH)O] | izociánsav | [azándiido-oxido-szén] |
[(hidrido-nitráto)-oxido-szén] | ||
OCN– = [C(N)O]– | cianát | [nitrido-oxido-karbonát](1–) |
HONC = [N(C)OH] | b | [hidroxido-karbido-nitrogén] |
HCNO = [N(CH)O] | b | [(hidrido-karbonáto)-oxido-nitrogén] |
ONC– = [N(C)O]– | b | [karbido-oxido-nitrát](1–) |
H4SiO4 = [Si(OH)4] | kovasava | [tetrahidroxido-szilícium] |
[SiO4]4– | szilikát | [tetraoxido-szilikát](4–) |
(H2SiO3)n = (Si(OH)2O)n | metakovasav | katéna-poli[dihidroxido-szilícium-µ-oxido] |
(SiO3)n2n– | metaszilikát | katéna-poli[(dioxido-szilikát-µ-oxido)(2–)] |
H6Si2O7 =[(HO)3SiOSi(OH)3] | dikovasavc | [µ-oxido-bisz(trihidroxido-szilícium)] |
[Si2O7]6– = [O3SiOSiO3]6– | diszilikát | [µ-oxido-bisz(trioxido-szilikát)](6–) |
H2NO3+ = [NO(OH)2]+ | d | [dihidroxido-oxido-nitrogén](1+) |
[dihidrogén-(trioxido-nitrát)](1+) | ||
HNO3 = [NO2(OH)] | salétromsav | [hidroxido-dioxido-nitrogén] |
[NO3]– | nitrát | [trioxido-nitrát](1–) |
H2NHO = [NH2OH] | hidroxil-amine | [dihidrido-hidroxido-nitrogén] |
H2NHO3 = [NHO(OH)2] | azonsav | [hidrido-dihidroxido-oxido-nitrogén] |
HNO2 = [NO(OH)] | salétromossav | [hidroxido-oxido-nitrogén] |
[NO2]– | nitrit | [dioxido-nitrát](1–) |
HNH2O2= [NH2O(OH)] | azinsav | [dihidrido-hidroxido-oxido-nitrogén] |
H2N2O2 = [HON=NOH] | diazéndiolf | [bisz(hidroxido-nitrogén)(N–N) vagy |
1,4-dihidrido-2,3-diazi-1,4-dioxi-[4]katéna | ||
HN2O2– = [HON=NO]– | 2-hidroxi-diazén-1-olátf | [hidroxido-1κO-oxido-2κO-dinitrát(N–N)](1–) vagy |
1-hidrido-2,3-diazi-1,4-dioxi-[4]katenát(1–) | ||
[N2O2]2– = [ON=NO]2– | diazéndiolátf | [bisz(oxido-nitrát)(N–N)](2–) vagy 2,3-diazi-1,4-dioxi-[4]katenát(2–) |
H3PO4 = [PO(OH)3] | foszforsava | [trihidroxido-oxido-foszfor] |
H2PO4– = [PO2(OH)2]– | dihidrogén-foszfát | [dihidroxido-dioxido-foszfát](1–) |
HPO42– = [PO3(OH)]2– | hidrogén-foszfát | [hidroxido-trioxido-foszfát](2–) |
[PO4]3– | foszfát | [tetraoxido-foszfát](3–) |
H2PHO3 = [PHO(OH)2] | foszfonsavg | [hidrido-dihidroxido-oxido-foszfor] |
[PHO2(OH)]– | hidrogén-foszfonát | [hidrido-hidroxido-dioxido-foszfát](1–) |
[PHO3]2– | foszfonát | [hidrido-trioxido-foszfát](2–) |
H3PO3 = [P(OH)3] | foszforossavg | [trihidroxido-foszfor] |
H2PO3– = [PO(OH)2]– | dihidrogén-foszfit | [dihidroxido-oxido-foszfát](1–) |
HPO32– = [PO2(OH)]2– | hidrogén-foszfit | [hidroxido-dioxido-foszfát](2–) |
[PO3]3– | foszfit | [trioxido-foszfát](3–) |
HPO2 = [P(O)OH] | hidroxi-foszfanonh | [hidroxido-oxido-foszfor] |
HPO2 = [P(H)O2] | λ5-foszfándionh | [hidrido-dioxido-foszfor] |
H2PHO2 = [PH(OH)2] | foszfonossav | [hidrido-dihidroxido-foszfor] |
HPH2O2 = [PH2O(OH)] | foszfinsav | [dihidrido-hidroxido-oxido-foszfor] |
HPH2O = [PH2(OH)] | foszfinossav | [dihidrido-hidroxido-foszfor] |
H4P2O7 = [(HO)2P(O)OP(O)(OH)2] | difoszforsavc | [µ-oxido-bisz(dihidroxido-oxido-foszfor)] |
(HPO3)n = (P(O)(OH)O)n | metafoszforsav | katéna-poli[hidroxido-oxido-foszfor-µ-oxido] |
H4P2O6 = [(HO)2P(O)P(O)(OH)2] | hipodifoszforsav | [bisz(dihidroxido-oxido-foszfor)(P–P)] |
H2P2H2O5 = [(HO)P(H)(O)(OP)(H)(O)(OH)] | difoszfonsav | [µ-oxido-bisz(hidrido-hidroxido-oxido-foszfor)] |
P2H2O52–= [O2P(H)OP(H)(O)2]2– | difoszfonát | [µ-oxido-bisz(hidrido-dioxido-foszfát)](2–) |
H3P3O9 | ciklo-trifoszforsav | [tri-µ-oxido-trisz(hidroxido-oxido-foszfor)] vagy 2,4,6-trihidroxido-2,4,6-trioxido-2,4,6-trifoszfi-1,3,5-trioxi-[6]ciklus |
H5P3O10 | katéna-trifoszforsav trifoszforsavc | [pentahidroxido-1κ2O,2κO,3κ2O-di-µ-oxido-trioxido-1κO,2κO,3κO-trifoszfor] vagy [µ-(hidroxido-trioxido-foszfáto-1κO,2κO)-bisz(dihidroxido-oxido-foszfor)] vagy 1,7-dihidrido-2,4,6-trihidroxido-2,4,6-trioxido-2,4,6-trifoszfi-1,3,5,7-tetraoxi-[7]katéna |
H3AsO4 = [AsO(OH)3] | arzénsav, arzorsavi | [trihidroxido-oxido-arzén] |
H3AsO3 = [As(OH)3] | arzénessav, arzorossavi | [trihidroxido-arzén] |
H2AsHO3 = [AsHO(OH)2] | arzonsav | [hidrido-dihidroxido-oxido-arzén] |
H2AsHO2 = [AsH(OH)2] | arzonossav | [hidrido-dihidroxido-arzén] |
HAsH2O2 = [AsH2O(OH)] | arzinsav | [dihidrido-hidroxido-oxido-arzén] |
HAsH2O = [AsH2(OH)] | arzinessav | [dihidrido-hidroxido-arzén] |
H3SbO4 = [SbO(OH)3] | antimonsav, sztiborsavi | [trihidroxido-oxido-antimon] |
H3SbO3 = [Sb(OH)3] | antimonossav, sztiborossavi | [trihidroxido-antimon] |
H2SbHO3 = [SbHO(OH)2] | sztibonsav | [hidrido-dihidroxido-oxido-antimon] |
H2SbHO2 = [SbH(OH)2] | sztibonossav | [hidrido-dihidroxido-antimon] |
HSbH2O2 = [SbH2O(OH)] | sztibinsav | [dihidrido-hidroxido-oxido-antimon] |
HSbH2O = [SbH2(OH)] | sztibinessav | [dihidrido-hidroxido-antimon] |
H3SO4+ = [SO(OH)3]+ | d | [trihidroxido-oxido-kén](1+) |
[trihidrogén-(tetraoxido-szulfát)](1+) | ||
H2SO4 = [SO2(OH)2] | kénsav | [dihidroxido-dioxido-kén] |
HSO4– = [SO3(OH)]– | hidrogén-szulfát | [hidroxido-trioxido-szulfát](1–) |
[SO4]2– | szulfát | [tetraoxido-szulfát](2–) |
HSHO3 = [SHO2(OH)] | szulfonsavj | [hidrido-hidroxido-dioxido-kén] |
H2SO3 = [SO(OH)2] | kénessav | [dihidroxido-oxido-kén] |
HSO3– = [SO2(OH)]– | hidrogén-szulfit | [hidroxido-dioxido-szulfát](1–) |
[SO3]2– | szulfit | [trioxido-szulfát](2–) |
HSHO2 = [SHO(OH)] | szulfinsavj | [hidrido-hidroxido-oxido-kén] |
H2SO2 = [S(OH)2] | szulfándiolk | [dihidroxido-kén] |
[SO2]2– | szulfándiolátk | [dioxido-szulfát](2–) |
HSOH = [SH(OH)] | szulfanolk | [hidrido-hidroxido-kén] |
HSO– = [SHO]– | szulfanolátk | [hidrido-oxido-szulfát](1–) |
H2S2O7 = [(HO)S(O)2OS(O)2(OH)] | dikénsavc | [µ-oxido-bisz(hidroxido-dioxido-kén)] |
[S2O7]2– = [(O)3SOS(O)3]2– | diszulfát | [µ-oxido-bisz(trioxido-szulfát](2–) |
H2S2O6 = [(HO)(O)2SS(O)2(OH)] | ditionsavc, l | [bisz(hidroxido-dioxido-kén)(S–S)] vagy |
1,4-dihidrido-2,2,3,3-tetraoxido-1,4-dioxi-2,3-diszulfi-[4]katéna | ||
[S2O6]2– = [O3SSO3]2– | ditionát | [bisz(trioxido-szulfát)(S–S)](2–) vagy |
2,2,3,3-tetraoxido-1,4-dioxi-2,3-diszulfi-[4]katenát(2–) | ||
H2S3O6 = [(HO)(O)2SSS(O)2(OH)] | tritionsavc, m | 1,5-dihidrido-2,2,4,4-tetraoxido-1,5-dioxi-2,3,4-triszulfi-[5]katéna |
H2S4O6 = [(HO)(O)2SSSS(O)2(OH)] | tetrationsavc, m | 1,6-dihidrido-2,2,5,5-tetraoxido-1,6-dioxi-2,3,4,5-tetraszulfi-[6]katéna |
H2S2O5 = [(HO)(O)2SS(O)OH] | dikénessavn | [dihidroxido-1κO,2κO-trioxido-1κ2O,2κO-dikén(S–S)] |
[S2O5]2– = [O(O)2SS(O)O]2– | diszulfitm | [pentaoxido-1κ3O,2κ2O-diszulfát(S–S)](2–) |
H2S2O4 = [(HO)(O)SS(O)(OH)] | ditionossavc, l | [bisz(hidroxido-oxido-kén)(S–S)] vagy |
1,4-dihidrido-2,3-dioxido-1,4-dioxi-2,3-diszulfi-[4]katéna | ||
[S2O4]2– = [O2SSO2]2– | ditionit | [bisz(dioxido-szulfát)(S–S)](2–) vagy 2,3-dioxido-1,4-dioxi-2,3-diszulfi-[4]katenát(2–) |
H2SeO4 = [SeO2(OH)2] | szelénsav | [dihidroxido-dioxido-szelén] |
[SeO4]2– | szelenát | [tetraoxido-szelenát](2–) |
H2SeO3 = [SeHO2(OH)] | szelenonsavj, o | [hidrido-hidroxido-dioxido-szelén] |
H2SeO3 = [SeO(OH)2] | szelénessavo | [dihidroxido-oxido-szelén] |
[SeO3]2– | szelenit | [trioxido-szelenát](2–) |
HSeHO2 = [SeHO(OH)] | szeleninsavj | [hidrido-hidroxido-oxido-szelén] |
H6TeO6 = [Te(OH)6] | ortotellúrsava | [hexahidroxido-tellúr] |
[TeO6]6– | ortotelluráta | [hexaoxido-tellurát](6–) |
H2TeO4 = [TeO2(OH)2] | tellúrsava | [dihidroxido-dioxido-tellúr] |
[TeO4]2– | telluráta | [tetraoxido-tellurát](2–) |
H2TeO3 = [TeO(OH)2] | tellúrossav | [dihidroxido-oxido-tellúr] |
HTeHO3 = [TeHO2(OH)] | tellúronsavj | [hidrido-hidroxido-dioxido-tellúr] |
HTeHO2 = [TeHO(OH)] | tellúrinsavj | [hidrido-hidroxido-oxido-tellúr] |
HClO4 = [ClO3(OH)] | perklórsav | [hidroxido-trioxido-klór] |
[ClO4]– | perklorát | [tetraoxido-klorát](1–) |
HClO3 = [ClO2(OH)] | klórsav | [hidroxido-dioxido-klór] |
[ClO3]– | klorát | [trioxido-klorát](1–) |
HClO2 = [ClO(OH)] | klórossav | [hidroxido-oxido-klór] |
[ClO2]– | klorit | [dioxido-klorát](1–) |
HClO = [O(H)Cl] | hipoklórossav | [hidrido-klorido-oxigén] |
[OCl]– | hipoklorit | [klorido-oxigenát](1–) |
HBrO4 = [BrO3(OH)] | perbrómsav | [hidroxido-trioxido-bróm] |
[BrO4]– | perbromát | [tetraoxido-bromát](1–) |
HBrO3 = [BrO2(OH)] | brómsav | [hidroxido-dioxido-bróm] |
[BrO3]– | bromát | [trioxido-bromát](1–) |
HBrO2 = [BrO(OH)] | brómossav | [hidroxido-oxido-bróm] |
[BrO2]– | bromit | [dioxido-bromát](1–) |
HBrO = [O(H)Br] | hipobrómossav | [bromido-hidrido-oxigén] |
[OBr]– | hipobromit | [bromido-oxigenát](1–) |
H5IO6 = [IO(OH)5] | ortoperjódsava | [pentahidroxido-oxido-jód] |
[IO6]5– | ortoperjodáta | [hexaoxido-jodát](5–) |
HIO4= [IO3(OH)] | perjódsava | [hidroxido-trioxido-jód] |
[IO4]– | perjodáta | [tetraoxido-jodát](1–) |
HIO3 = [IO2(OH)] | jódsav | [hidroxido-dioxido-jód] |
[IO3]– | jodát | [trioxido-jodát](1–) |
HIO2 = [IO(OH)] | jódossav | [hidroxido-oxido-jód] |
[IO2]– | jodit | [dioxido-jodát](1–) |
HIO = [O(H)I] | hipojódossav | [hidrido-jodido-oxigén] |
[OI]– | hipojodit | [jodido-oxigenát](1–) |
Tartalomjegyzék
- SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN A IUPAC 2005. évi szabályai
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- IR-1. Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban
- IR-1.1. Bevezetés
- IR-1.2. A kémiai nevezéktan története
- IR-1.3. A kémiai nevezéktan célja
- IR-1.4. A kémiai nevezéktan feladata
- IR-1.5. A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei
- IR-1.6. Változások az eddigi szabályokhoz képest
- IR-1.6.1. A kationok neve
- IR-1.6.2. Az anionok neve
- IR-1.6.3. Az elemek sorrendje a VI. táblázatban
- IR-1.6.4. Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben
- IR-1.6.5. A formális koordinációs egységek képlete
- IR-1.6.6. A többmagvú egységek additív neve
- IR-1.6.7. A szervetlen savak neve
- IR-1.6.8. Az addíciós vegyületek
- IR-1.6.9. Egyéb változások
- IR-1.6.1. A kationok neve
- IR-1.7. A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok
- IR-1.8. Irodalom
- IR-1.1. Bevezetés
- IR-2. A nevezéktan nyelvtana
- IR-2.1. Bevezetés
- IR-2.2. A zárójelek
- IR-2.3. A kötőjel, a plusz- és a mínuszjel, a nagykötőjel és a kémiai kötés jele
- IR-2.4. A ferde törtvonal
- IR-2.5. A pont, a kettőspont, a vessző és a pontosvessző
- IR-2.6. A helyköz
- IR-2.7. A magánhangzó-elhagyás
- IR-2.8. A számok
- IR-2.9. A dőlt betűk
- IR-2.10. A görög ábécé
- IR-2.11. A csillag
- IR-2.12. A felső vesszők
- IR-2.13. A számnévi előtagok
- IR-2.14. A helyjelek
- IR-2.15. A prioritások
- IR-2.15.1. Bevezetés
- IR-2.15.2. Az ábécérend
- IR-2.15.3. Egyéb prioritások
- IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
- IR-2.15.3.2. Az alaphidridek felsorolási rendje
- IR-2.15.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan jellemző csoportjainak felsorolási rendje
- IR-2.15.3.4. A ligandumok sorrendje a képletben és a névben
- IR-2.15.3.5. Az összetevők sorrendje a sók képletében és nevében
- IR-2.15.3.6. Az izotópos módosítás
- IR-2.15.3.7. A sztereokémiai prioritás
- IR-2.15.3.8. A központozás sorrendje
- IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
- IR-2.15.1. Bevezetés
- IR-2.16. Megjegyzések
- IR-2.17. Irodalom
- IR-2.1. Bevezetés
- IR-3. Az elemek
- IR-3.1. Az atomok neve és vegyjele
- IR-3.2. A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése (alsó és felső indexek)
- IR-3.3. Az izotópok
- IR-3.4. Az elemek és az allotropok
- IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
- IR-3.4.2. Az elemek allotropjai (allotrop módosulatok)
- IR-3.4.3. A meghatározott molekulaképletű allotropok neve
- IR-3.4.4. Az elemek kristályos allotrop módosulatai
- IR-3.4.5. A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetű allotropok
- IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
- IR-3.5. A periódusos táblázat elemei
- IR-3.6. Irodalom
- IR-4. A képletek
- IR-4.1. Bevezetés
- IR-4.2. A képletek típusainak definíciója
- IR-4.3. Az iontöltés jelölése
- IR-4.4. A vegyjelek felsorolási rendje a képletben
- IR-4.5. A módosított izotóp-összetételű vegyületek
- IR-4.6. A képlet egyéb módosító előtagjai
- IR-4.7. Irodalom
- IR-4.1. Bevezetés
- IR-5. Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése
- IR-5.1. Bevezetés
- IR-5.2. Az elemek és a biner vegyületek sztöchiometriai neve
- IR-5.3. Az ionok és a gyökök neve
- IR-5.4. Az általánosított sztöchiometriai nevek
- IR-5.5. Az addíciós vegyületek neve
- IR-5.6. Összefoglalás
- IR-5.7. Irodalom
- IR-5.1. Bevezetés
- IR-6. Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan
- IR-6.1. Bevezetés
- IR-6.2. Az alaphidridek neve
- IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
- IR-6.2.2. A homopolinukleáris alaphidridek (a bór- és a szén-hidridek kivételével)
- IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
- IR-6.2.2.2. A homonukleáris aciklusos alaphidridek nem állandó kötésszámú elemekkel
- IR-6.2.2.3. A telítetlen homonukleáris aciklusos hidridek
- IR-6.2.2.4. A homonukleáris monociklusos alaphidridek
- IR-6.2.2.5. A homonukleáris policiklusos alaphidridek
- IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
- IR-6.2.3. A bór-hidridek
- IR-6.2.4. A heteronukleáris alaphidridek
- IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
- IR-6.2.4.2. Az alternatív vázatomokat tartalmazó láncok hidridjei
- IR-6.2.4.3. A heteronukleáris monociklusos alaphidridek. A Hantzsch–Widman-nevezéktan
- IR-6.2.4.4. A bór-hidridek vázbeli helyettesítése
- IR-6.2.4.5. A heteronukleáris policiklusos alaphidridek
- IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
- IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
- IR-6.3. Az alaphidridek származékainak szubsztitúciós neve
- IR-6.4. Alaphidridekből származó ionok és gyökök neve
- IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
- IR-6.4.2. Az alaphidridekből egy vagy több hidridion elvesztésével származtatott kationok
- IR-6.4.3. A szubsztituált kationok
- IR-6.4.4. Az alaphidridekből egy vagy több hidron eltávolításával származtatott anionok
- IR-6.4.5. Az alaphidridből egy vagy több hidridion addíciójával származtatott anionok
- IR-6.4.6. A szubsztituált anionok
- IR-6.4.7. A gyökök és a szubsztituenscsoportok
- IR-6.4.8. A szubsztituált gyökök vagy a szubsztituenscsoportok
- IR-6.4.9. Kationos és anionos központok, valamint gyökök egyetlen molekulában vagy ionban
- IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
- IR-6.5. Irodalom
- IR-6.1. Bevezetés
- IR-7. Az additív nevezéktan
- IR-8. A szervetlen savak és származékaik
- IR-9. A koordinációs vegyületek
- IR-9.1. Bevezetés
- IR-9.1.1. Általános elvek
- IR-9.1.2. A definíciók
- IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
- IR-9.1.2.2. IR-9.1.2.2. A koordinációs vegyületek és a koordinációs egység
- IR-9.1.2.3. A központi atom
- IR-9.1.2.4. A ligandumok
- IR-9.1.2.5. A koordinációs poliéder
- IR-9.1.2.6. A koordinációs szám
- IR-9.1.2.7. A kelátképződés
- IR-9.1.2.8. Az oxidációs állapot
- IR-9.1.2.9. A koordinációs nevezéktan additív jellege
- IR-9.1.2.10. A hídligandumok
- IR-9.1.2.11. A fém-fém kötések
- IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
- IR-9.1.1. Általános elvek
- IR-9.2. A koordinációs vegyületek összetétele
- IR-9.2.1. Általános elvek
- IR-9.2.2. A koordinációs vegyületek neve
- IR-9.2.3. A koordinációs vegyületek képlete
- IR-9.2.4. A donoratomok megadása
- IR-9.2.5. A többmagvú koordinációs vegyületek
- IR-9.2.5.1. Általános elvek
- IR-9.2.5.2. A hídligandumok
- IR-9.2.5.3. A fém-fém kötés
- IR-9.2.5.4. A szimmetrikus kétmagvú egységek
- IR-9.2.5.5. A nemszimmetrikus kétmagvú egységek
- IR-9.2.5.6. A hárommagvú és az ennél nagyobb szerkezetek
- IR-9.2.5.7. A többmagvú klaszterek: szimmetrikus központi szerkezeti egységek
- IR-9.2.5.1. Általános elvek
- IR-9.2.1. Általános elvek
- IR-9.3. A koordinációs egységek konfigurációjának leírása
- IR-9.3.1. Bevezetés
- IR-9.3.2. A koordinációs geometria leírása
- IR-9.3.3. A konfiguráció leírása – a diasztereoizomerek közötti különbségtétel
- IR-9.3.3.1. Általános elvek
- IR-9.3.3.2. A konfigurációs index
- IR-9.3.3.3. A síknégyzetes koordinációs rendszerek (SP-4)
- IR-9.3.3.4. Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6)
- IR-9.3.3.5. A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-4, SPY-5)
- IR-9.3.3.6. A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9)
- IR-9.3.3.7. A T-alakú rendszerek (TS-3)
- IR-9.3.3.8. A libikókarendszerek (SS-4)
- IR-9.3.3.1. Általános elvek
- IR-9.3.4. Az abszolút konfiguráció leírása – az enantiomerek megkülönböztetése
- IR-9.3.4.1. Általános elvek
- IR-9.3.4.2. A tetraéderes központok R/S konvenciója
- IR-9.3.4.3. A trigonális piramisos központok R/S konvenciója
- IR-9.3.4.4. Az egyéb poliéderközpontok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.5. A trigonális bipiramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.6. A négyzetes piramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.7. A libikókaközpontok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.8. Az oktaéderes központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.9. A trigonális hasáb központjainak C/A konvenciója
- IR-9.3.4.10. Más bipiramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.11. A kitérő egyenesek konvenciója
- IR-9.3.4.12. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a triszkétfogú oktaéderes komplexekre
- IR-9.3.4.13. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a biszkétfogú oktaéderes komplexekre
- IR-9.3.4.14. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a kelátgyűrűk konformációjára
- IR-9.3.4.1. Általános elvek
- IR-9.3.5. A ligandumok prioritásának meghatározása
- IR-9.3.1. Bevezetés
- IR-9.4. Megjegyzések
- IR-9.5. Irodalom
- IR-9.1. Bevezetés
- IR-10. A fémorganikus vegyületek
- IR-10.1. Bevezetés
- IR-10.2. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
- IR-10.2.1. Az alapelvek és a konvenciók
- IR-10.2.2. Egyetlen fém-szén kötésű vegyületek
- IR-10.2.3. Egy ligandumtól származó, több fém-szén egyes kötést tartalmazó vegyületek
- IR-10.2.4. A vegyületek többszörös fém-szén kötéssel
- IR-10.2.5. A telítetlen molekulákhoz vagy csoportokhoz kapcsolódó kötéseket tartalmazó vegyületek
- IR-10.2.6. A metallocének nevezéktana
- IR-10.3. A főcsoportelemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
- IR-10.4. A központi atomok sorrendje a többmagvú fémorganikus vegyületekben
- IR-10.5. Irodalom
- IR-10.1. Bevezetés
- IR-11. A szilárd anyagok
- Táblázatok
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
A szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai) az 1962 óta a magyar kémiai elnevezés területén folyó munkák folytatása. A könyv az 1995-ben megjelent Szervetlen kémiai nevezéktan I. kötetének átdolgozott változata. Az átdolgozás alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 című könyv. A nevezéktanban végrehajtott változtatások egyik célja az volt, hogy a szervetlen és a szerves kémiai nevezéktani rendszerek - amennyire lehetséges - összhangban legyenek egymással. A másik cél a világosság érdekében az anyagnak az előző könyvtől való eltérő rendezése volt. A könyv fontos új fejezete a fémorganikus vegyületek nevezéktana. Különválasztását a koordinációs vegyületektől a fémorganikus kémia viharos sebességű fejlődése indokolta.
Lényegesen megváltozott az oxosavak és származtatott anionjaik nevezéktana. Az új elemek nevét és az elnevezési eljárást is tartalmazza a könyv. A felhasználó arra a kérdésre, hogy hogyan nevezzen el egy vegyületet, többféle módon talál segítséget. Ezt egyrészt a folyamatábrák, másrészt a szabályzathoz kapcsolódó táblázatok segítik.
Megjelenésével az azonos területen publikált szervetlen kémiai nevezéktanok érvényüket vesztik, azaz eltérés esetén a jelen könyvben közölt elnevezési szabályokat kell követni.
A könyv az oktatásban, a kutatásban és az iparban tevékenykedő kémikusok számára egyaránt hasznos segédeszköz lesz.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fodorne-horanyi-kiss-simandi-szervetlen-kemiai-nevezektan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero