Bevezető

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai uniós szövegekkel és fordításokkal foglalkozó szakirodalomban régóta széles körű egyetértés van abban, hogy az európai uniós kontextus számos fordítástudományi alapfogalmat kérdőjelez meg (vö. Pym 2000). Ezért a kutatók egy része azt a kérdést is felveti, hogy a fordítástudomány alkalmas-e az uniós kontextusban folyó fordítások – különösen a jogi fordítások – vizsgálatára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koskinen (2001) szerint az uniós fordítások folyamatosan arra kényszerítik a fordítástudományt, hogy felülvizsgálja elméleteit. Biel (2017b) szerint pedig egyenesen egy új elméleti keretre lenne igény, és ehhez további adatok, empirikus kutatások szükségesek. Biel arra is felhívja a figyelmet, hogy az új elmélet alkotását más tudományterületek – így a jogelmélet – is szükségesnek tartanák, hiszen az uniós jogi fordítások alapvetően megkérdőjelezik a nyelv és a jog kapcsolatát is (vö. Graziadei 2015; Pozzo 2015). Biel (2020) szerint a kutatások azért is foglalkoznak behatóan az EU-kontextusnak a fordítástudományi alapfogalmakra gyakorolt hatásával, mert maguk az uniós intézmények is kerülik az alapfogalmak (különösen a forrásnyelv, célnyelv, ekvivalencia és fordítás) nevesítését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sosoni (2012) szerint az egyik problémát az adja, hogy a szakszövegek fordítási kérdéseit is az általános fordításelmélet keretében tárgyalják. A fordítástudomány eredményei és új megközelítései sem adaptálhatóak azonban automatikusan az európai uniós szövegekre, és ez különösen igaz a szkoposzelmélet (a célnyelvi közönséghez való igazodás) jogi szakszövegekben való alkalmazhatóságára. Sosoni (2012: 87) egy hibrid fordításelmélet kialakítását tartja szükségesnek, ahol éppen az egymásnak ellentmondó elméletek teremtenének szinergiát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban részletesen bemutatom, hogyan változnak – adott esetben hogyan válnak értelmezhetetlenné – a fordítástudomány alapfogalmai uniós kontextusban, és ez milyen hatással van az uniós szövegek és nyelvváltozatok kutatására. Tudomásom szerint nem készült olyan leírás, amely az alapfogalmakat ilyen formában vizsgálná, ezért az alábbiakban egy első kísérletet teszek a fordítástudományi alapfogalmak uniós kontextusban való rendszerezésére. Alapfogalmakon egyrészt a fordítás Klaudy (2004b) szerinti nyelvi és nyelven kívüli tényezőit, másrészt a nemzetközi szakirodalomban e kontextusban említett fogalmakat értem. Az alábbi rendszerezés egyben a további kutatási irányokat is kijelölheti – látható, milyen területekkel érdemes foglalkozni ebben a kontextusban.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave