Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
1. Előszó

1. Előszó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai integráció egyre szorosabbra fonódó gazdasági és politikai együttműködést, új területek közös politikák alá vonását hozza magával, és ez az uniós hivatalos státusszal rendelkező nyelvekben is folyamatos változást eredményez. Mivel nem létezik a tagállami nyelvektől független, semleges nyelv, ezért a 24 hivatalos nyelvnek kettős funkciót kell betöltenie: le kell írnia nemcsak a tagállami, de az uniós kontextushoz kötődő szakterületeket, folyamatokat és (jogi) fogalmakat is. Kutatások igazolják, hogy e kettős funkciónak köszönhetően a hivatalos nyelveknek kialakult egy „uniós rétege”. Így az európai integráció egy sajátos uniós nyelv – pontosabban uniós nyelvek – kialakítását is eredményezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E nyelv(ek) leírására számos megnevezés – többek között a Eurospeak, Eurolanguage, Euish, eurolect – elterjedt, és a szakirodalomban sem találunk egységes elnevezést. Mindez jól tükrözi, hogy egy új, folyamatosan változó és nagy érdeklődésre számot tartó területről van szó. A Goffin (1990) nevéhez fűződő francia eurolecte, majd az angol eurolect eredendően az uniós jogi nyelv megnevezésére szolgált, és önálló kutatási területté nőtte ki magát. A nemzetközi szakirodalomban ugyanakkor egyre jellemzőbb, hogy általában a nyelvek uniós rétegének leírására is ezt a megnevezést használják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szakirodalomban nincs bevett, egységes megnevezés az uniós nyelvváltozat jelölésére – csak elvétve találkozhatunk az eurolektus magyar megfelelővel. Ennek hátterében az áll, hogy a hazai kutatások ezidáig elsősorban a terminológiai sajátosságok (vö. Somssich 2011, 2012, 2021, Fischer 2008, 2010d, 2018a) vagy kifejezetten az angol uniós nyelvváltozat vizsgálatára irányultak (vö. Jablonkai 2009, 2010a, 2010b, Trebits 2008, 2009a, 2009b). Az „EU” előtag egy-egy szóösszetételben ugyan megjelenik, e megnevezések azonban csak egy-egy tagállami nyelvet (pl. EU-angol), vagy a nyelvváltozat egy-egy elemét (pl. EU-terminológia) írják le. E munka egyik célja ezért az, hogy meghonosítsa az eurolektus elnevezést a hazai tudományos diskurzusban, és alapot adjon a későbbi kutatások megkezdéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eurolektusok sajátosságainak nagy része – legyen szó akár a jogi nyelvről, akár más területek szaknyelvéről – a folyamatosan születő új, uniós terminusokban érhető tetten. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy – a korábbi vélekedéssel ellentétben – a hivatalos nyelvek uniós rétege nem merül ki az uniós terminológiában. Ez különösen az uniós írott (jogi) nyelvekre igaz, hiszen az uniós szövegek mondatfűzése, szerkezete, lexikai elemei olyan sajátosságokat mutatnak fel, amelyek a tagállami (jogi) hagyományoktól eltérnek. Ennek megfelelően az eurolektusok kutatása is túlmutat az uniós terminológia kutatásán, és kiterjed a frazeológiai, szintaktikai, morfológiai, lexikai, valamint a szövegszintű jellemzőkre is. E munka abban kíván újat adni a hazai kutatásokhoz, hogy e jellemzőket egyidejűleg mutatja be és rendszerezi különböző szempontok alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós nyelvek e sokrétű sajátosságainak hátterében maga az európai uniós kontextus, a nyelvek és (jog)rendszerek sokrétű összekapcsolódása, a többnyelvű jogalkotás, szövegezés és a fordítás áll. A hivatalos nyelvek – pontosabban hivatalos és munkanyelvek – közötti egyenrangúság a gyakorlatban a legtöbb nyelv számára egyfajta „célnyelvi státuszt” (Fischer 2008), azaz folyamatos fordítási kötelezettséget jelent, míg az angol nyelv elsődleges forrásnyelvként működik. Ebből adódóan a nyelvek is összefonódnak, és folyamatosan hatnak egymásra. További kihívást jelent, hogy a nyelvek egy része a kontinentális, a másik része az angolszász joghoz kötődik, az uniós jog pedig e kettő egyvelegeként egy önálló – de a tagállamok jogától mégsem függetleníthető – jogot jelent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E komplexitásból adódóan az eurolektusokat vizsgáló kutatásoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jogi és uniós fogalmak pontos meghatározására, amelyhez elengedhetetlenek az uniós (jogi) alapismeretek. Ez annál is inkább indokolt, mert a nemzetközi kutatásokat éri kritika a pontatlan fogalomhasználat miatt. Ezért a kötet további célja, hogy részletesen ismertesse és meghatározza az európai uniós joghoz és az európai uniós többnyelvűséghez kötődő alapfogalmakat, különös hangsúlyt helyezve azon fogalmak ismertetésére, amelyek – jogi előképzettség hiányában – feltehetően a legkevésbé ismertek. A sajátos logikában, fogalompárokban való bemutatás egyben azt is jelezni kívánja, hogy nem átfogó jogi ismeretek átadása a cél, hanem e kutatások megtámogatása a fogalmak célzott magyarázata révén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korábbi kutatásaimban a terminológia és a fordítás elméleti és gyakorlati kapcsolódási pontjaival foglalkoztam. E kutatásban kiterjesztem a vizsgálat fókuszát: a középpontban nem a fordító, hanem a nyelv áll; a fordítás mellett megjelenik az elsődleges szövegalkotás (szövegezés); a nyelvet ért hatások vizsgálata pedig kiterjed mind az uniós terminológiára, mind a nyelv további elemeire. Az áttekintés izgalmas körképet ad arról is, mely tagállamok aktívak e területen, azaz hol folynak komolyabb, folyamatos kutatások e témában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindebből adódóan a kutatás több tudományterület metszéspontjában vizsgálódik. Mivel az eurolektusok sajátosságait nagyrészt korpusznyelvészeti kutatásokkal igazolták, ezért nagy szerepet kapnak a szövegnyelvészet, azon belül is a korpusznyelvészet eredményei. Az európai integráció egy önálló (jogi) fogalmi, az eurolektusokban pedig egy uniós (jogi) fogalmi réteget is eredményez, ezért ennek vizsgálatához a terminológiaelmélet fogalomalapú megközelítése, valamint a jogtudomány bevonása elengedhetetlen. E területek között uniós kontextusban a fordítás jelenti a kapcsolódási pontot, ezért a leghangsúlyosabb szerepet a fordítástudomány kapja. A kötet először kíván kísérletet tenni arra, hogy a fordítástudomány alapfogalmait – a fordítás, a nyelv, a szöveg, az ekvivalencia, a minőség, a stratégia és a fordító fogalmát – az uniós kontextus hatásainak tükrében elemezze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai uniós jog, többnyelvűség, fordítás és terminológia vizsgálatához rendkívül szerteágazó, gazdag szakirodalom kapcsolódik, így fontos kitérnem arra is, mely részterületekkel nem foglalkozom e munkában. Ilyen részterület a nyelvi jogok kérdése, amelyet csak az alapfogalmak magyarázatával összefüggésben érintek. Fordításon írásbeli tevékenységet értek, azaz nem térek ki az uniós intézmények tolmácsolási tevékenységére. Említésszerűen foglalkozom továbbá azokkal a kutatásokkal, amelyek az uniós szövegek fordításával más, így például pedagógia aspektusból foglalkoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az uniós folyamatokban a magyar nyelv érintettsége vitathatatlan. Ennek ellenére elenyésző azon munkák száma, amelyek az uniós kontextus magyar nyelvre – vagy azon belül a jogi nyelvre – gyakorolt hatását átfogóan vizsgálják, és nem bővelkedünk olyan munkákban sem, amelyek elméleti alapot nyújtanának empirikus vizsgálatok megkezdéséhez. E kötettel e hiátus megszüntetéséhez kívánok hozzájárulni. Mivel nem született még olyan hazai monográfia, amely átfogó képet ad az európai uniós kontextus hivatalos nyelvekre gyakorolt hatásáról, ezért célom egy olyan elméleti, leíró kutatás készítése volt, amely – a fogalommagyarázat, a rendszerezés és a nemzetközi és hazai szakirodalom feltárása révén – alapot adhat a későbbi empirikus kutatások indításához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Köszönetet mondok mindazoknak, akik hozzájárultak e kötet megírásához. Külön köszönettel tartozom Klaudy Kingának, akinek támogatása és ajánlása nagyban hozzájárult e kötet megjelenéséhez, valamint Károly Krisztinának, akinek értékes tanácsai folyamatos inspirációt adnak kutatásaimhoz. Köszönetet szeretnék mondani Muráth Juditnak, aki támogatásával és szaktudásával már sok éve segíti munkámat. Köszönöm lektoromnak, Somssich Rékának a tartalmas szakmai beszélgetéseket és a kötet lektorálásában végzett munkáját. Hálás vagyok oktató és kutató kollégáim, hallgatóim, valamint a gyakorló uniós fordítók és terminológusok, különösen Kardos Orsolya és Lesznyák Ágnes kérdésfelvetéseiért és értékes példáiért. Köszönet illeti az Akadémiai Kiadó munkatársait is a kötet gondos szerkesztéséért. Végezetül köszönettel tartozom családomnak a kutatómunkám folyamatos támogatásáért.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave