Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
3. A fordítástudomány alapfogalmai – európai uniós kontextusban
›
3.6. Minőség
›
3.6.3. A plain English mozgalom hatása

3.6.3. A plain English mozgalom hatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A plain language – Üveges (2020) nyomán magyar fordításban közérthetően angolul – mozgalom mintegy ötven éve az Egyesült Államokból indult. A gyökerek a 70-es évekre, az amerikai bank és biztosítótársaságokhoz vezetnek, amelyek pénzügyi megfontolásból kezdtek el a nyelvre is figyelni (Grasso 2018). Kutatások ugyanis azt mutatták, hogy az egyszerűbb, világos megfogalmazás drasztikusan csökkenti a panaszokat, azaz az ügyfelek kevesebb pert indítottak, így a perköltségek is jelentősen csökkentek. Üveges (2020) rámutat, hogy az ügyfelektől, a vásárlóktól induló fogyasztói mozgalmak megerősödése, széles társadalmi bázisa tette lehetővé, hogy a hivatali nyelvhasználattal szemben is új elvárásokat támasszanak. A mozgalom elérte az angol jogi nyelvet is, és hamar a plain legal English (közérthető angol jog) mozgalomhoz vezetett, majd a többi jogi nyelvre is kiterjedt – főként azért, mert az angol világszerte nagy hatással volt (és van) a jogi nyelvek alakulására (Cooper 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi nyelvet illetően Grasso (2018: 360) hét olyan sajátosságot emel ki, amelyet a mozgalom meg kíván szüntetni: archaikus, bonyolult és idegen (beleértve latin eredetű) szavak és kifejezések, jogi ún. doubletek, tripletek, felesleges és összetett szavak, tautológiák, passzív szerkezetek, nominalizáció, nagyon hosszú, többszörösen alá-, mellérendelt mondatok és ismétlés. A szakirodalom általában ezeket a jellemzőket tartja kerülendőnek a többi szaknyelvben is (Üveges 2021). A számos kritika – például a közérthetőség és a szaknyelviség közötti ellentmondás – ellenére a kezdeményezés az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában vezetett leginkább eredményre (Üveges 2020). A mozgalom a 80-as években az Európai Uniót is elérte, ekkor jelentek meg az első ajánlások, amelyek a nyelvhasználatot világosabbá, egyértelműbbé és közérthetővé kívánták tenni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Bizottság 1982-ben adta ki először English Style Guide dokumentumát, amelynek legutóbbi frissítése 2022 márciusában készült el (European Commission 2022a). Az aktuális Guide bevezetőjében külön kitér arra, hogy az ajánlásokban Martin Cutts (1999) The Plain English Guide és Joseph M. Williams (1995) Style: Toward Clarity and Grace munkájára – a mozgalom két alapművére – támaszkodnak. Emellett az útmutató összesíteni kívánja mindazokat az iránymutatásokat, amelyek külön-külön további útmutatók – így az Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató, a Közös gyakorlati útmutató, a Handbook for the ordinary legislative procedure és a Commission’s Drafters’ Assistance Package (ez utóbbi kettő csak angolul) – tartalmaznak. Emellett az útmutató nagyban épít a Bizottság A pontos fogalmazás művészete, a Clear English – Tips for Translators, Misused English Words and Expressions in EU Publications kiadványaira is (ezekről a későbbiekben lesz szó).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Guide első része az általános nyelvhasználati szabályokat tartalmazza, a második rész foglalkozik kifejezetten az uniós kontextus sajátosságaival. Jelzi, hogy az uniós szövegekben használt angol (amelyet Eurospeaknek nevez) a brit angolra épül, és hangsúlyozza, hogy ez nem tér el a „valódi” angoltól – mindössze arról van szó, hogy az Európai Unió egy önálló, sajátos terminológiával rendelkezik. Jól látható, hogy az uniós nyelvváltozat sajátosságait az útmutató elsősorban a terminológiában látja – amely azonban ellentmond a nemzetközi kutatási eredményeknek (erről részletesen a 4. fejezetben lesz szó).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grasso (2018) szerint a Guide már a bevezetőjében ellentmond a plain English általános alapelveinek. A jogi aktusokban, az aktusokat előkésztő dokumentumokban, az egységek belső emlékeztetőiben és a szakértői csoportok számára készített dokumentumokban ugyanis megengedi a máshol indokolatlannak tartott Eurospeak használatát. Grasso a Style Guide 2018-as változatára hivatkozik, de ugyanez a szövegezés maradt a legfrissebb, 2022-es kiadásban is. Mindez azért is érdekes, mert – ahogy Grasso (2018) is rámutat – az egy évvel korábban megjelent Közös gyakorlati útmutató ezzel éppen ellentétes üzenetet tartalmaz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grasso további kritikaként fogalmazza meg, hogy a dokumentum részletesen foglalkozik a központozással, a helyesírással, a kis- és nagybetűs írásmóddal, de csak részben foglalkozik a plain English mozgalom által kerülendő további – fentebb felsorolt – nyelvi elemekkel. Szerinte az útmutató összességében óvatosan fogalmaz, és megengedő az olyan nyelvi elemek használatával szemben, amelyeket a mozgalom éppen ellenez. Üveges (2021) szerint azonban az útmutató ajánlásait úgy is lehet értelmezni, hogy az intézmények a kommunikációban az EU-angolt követik, míg a „nagyközönség” felé címzett dokumentumokban már a nyelvi egyszerűsítésre törekednek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az English Style Guide útmutatót egy további dokumentum (Country Compendium – a Companion to the English Style Guide) kíséri, amely tagállamonként összesíti, mire kell figyelnie az adott tagállam közigazgatási egységeinek, jogi aktusainak, földrajzi tájainak angolra fordítás során – például a törvény angol megfelelője az act, a rendelet megfelelője a decree, a paragrafus helyes megfelelője a section, a cikk az article stb. (European Commission 2022b). Fontos hangsúlyozni, hogy a dokumentum nem kizárólag a jogi fordításhoz ad iránymutatást. A példák egy része kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogyan kell nem jogi fordulatokat, szövegeket fordítani. Mindkét dokumentumnak van internetes elérhetősége, amelyet folyamatosan frissítenek, és külön dokumentum (What’s new – Changes to the English Style Guide and Country Compendium) összesíti a 2006 óta tett változtatásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy következő fontos lépés az Európai Bizottságnak az 1998-ban indított Fight the Fog kampánya volt. Ez kizárólag az angol nyelvvel foglalkozott – és a középpontban az angol nyelven fogalmazott dokumentum érthetőségének növelése állt. Ugyancsak az Európai Bizottság indította el 2010-ben a Clear Writing kampányt, amelynek eredményeként angolul egy azonos nevű – magyarul pedig A pontos fogalmazás művészete (Clear Writing) című – kiadvány született (Európai Bizottság 2016b). Mindkét kampány a KISS (keep it short and simple) alapelv követését hangsúlyozza, külön kiemelve a főneves szerkezetek, passzív szerkezetek, valamint a szinonimák kerülését. A Clear Writing kiadvány felhasználásával készült a még egyszerűbb ajánlásokat tartalmazó Clear English – Tips for Translators kiadvány is (European Commission 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grasso (2018: 362) megállapítja, hogy a Clear Writing kiadvány már sokkal inkább tükrözi a plain English mozgalom hatását, valószínűleg annak köszönhetően, hogy az English Style Guide és e kiadvány között eltelt mintegy 15 évben az angol nyelvű országok átvették a mozgalom fő alapelveit. Ugyanakkor az is látható, hogy a kiadvány semmiképp sem szabályokat, mindössze „tippeket” tartalmaz. Strandvik (2015) még kritikusabban fogalmaz, szerinte az EU szövegezési irányelvei a gyakorlatban nem tudnak megvalósulni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a Közös gyakorlati útmutató is kimondja, hogy a szövegeknek világosnak, pontosnak és egyértelműnek kell lenniük, jogi és nyelvi szempontból is inkább a komplexitás, a bonyolult szerkezetek a jellemzőek az uniós szövegekben. Mindemellett a mozgalom hatása egyértelműen látható az uniós törekvésekben. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy az Európai Parlament Fordítási Főigazgatósága is csatlakozott a Plain Language Association International szervezethez, és egy önálló munkakört (Clear Language Professional – CLP) is létrehozott e célok elérése érdekében (European Parliament 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek mellett még két kiadványról szükséges szólni. Az EU Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2019-ben adott ki egy dokumentumot Writing for Translation címmel (Translation Centre 2019). E kiadvány az angol nyelvű uniós dokumentumok szövegezői számára kíván segítséget nyújtani – a későbbi fordításokra tekintettel. A dokumentum csak angol és francia nyelven érhető el, és alapját – érdekes módon – egy hasonló céllal készült finn, illetve svéd kiadvány adja. Az eredeti finn kiadvány szerzői között az uniós szövegeket kutató Aino Piehl neve is szerepel (vö. Piehl 2006). A kiadvány szöveg-, mondat- és szószinten is több javaslatot fogalmaz meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felhívja a figyelmet többek között a szöveg strukturálásának, a terminológia egységes használatának, a fordítók számára elengedhetetlen háttér-információk fontosságára. Szükséges kiemelni, hogy a kiadvány arra biztatja a szövegalkotókat, hogy kerüljék a saját kultúrájukhoz túlságosan kötődő kifejezések használatát. A terminológia tekintetében pedig azt kérik, ahol szükséges, ott következetesen az uniós terminust használják, és kerüljék a tagállami terminusokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik kiadvány Jeremy Gardner Misused English Words and Expressions in EU Publications listája az uniós kontextusban helytelenül használt angol szavakról – amelyet a 6.2. alfejezetben fogok részletesen elemezni (European Court of Auditors 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapíthatjuk, hogy az uniós törekvések egyértelműen a közérthetőség, az egyértelmű fogalmazás irányába mutatnak. Ezt számos útmutató segíti, ám ezek – éppen nagy számukból adódóan – nem mindig mutatnak egységes irányt a követendő alapelvekre vonatkozóan. Ezt támasztja alá Svoboda (2017) kutatása is, aki az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (DGT) honlapján megjelenő kézikönyveket és iránymutatásokat elemezte egy empirikus kutatás keretében. Megállapította, hogy a különböző hivatalos nyelveken elérhető útmutatók és segédanyagok tartalma és struktúrája EU-specifikus tartalmakat tekintve (hivatkozás az EU-intézményekre, terminológiai adatbázisokra, intézményközi útmutatóra) közel azonos, különbség leginkább a nyelvspecifikus információkban van. Grassóval (2018) összhangban ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a szövegezést és a fordítást segítő kiadványok elnevezése igen változatos. A kötelező szabályoktól és követelményektől kezdve a tanácsokig és tippekig igen széles skálán mozognak az elnevezések, ami nehezíti a célok gyakorlatba való átültetését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül fontos megjegyeznünk, hogy az uniós szövegek minőségével összefüggésben egyre nagyobb jelentősége van a gépi fordítás hatásának. Az uniós intézményekben nagy erőfeszítéseket tesznek a gépi fordítás lehetőségeinek kiaknázására, és – tekintve az uniós fordítások volumenét – ez a kérdés már a kutatók érdeklődését is felkeltette. Lesznyák (2019: 21) az Európai Bizottság fordítóival készített interjúk alapján megállapítja, hogy a fordítók támaszkodnak ugyan a neurális gépi fordításra, de mégis fenntartással kezelik annak eredményeit. Ennek oka az, hogy a gépi fordítás minősége szegmensről szegmense változik – és emiatt a fordítók mégis inkább fordítanak, mint utószerkesztenek. Minderre tekintettel várható, hogy a gépi fordítás hatásának vizsgálata egyre több kutatásban fog megjelenni (vö. Veresné 2022).
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave