Gardner (2017), az Európai Számvevőszék fordítója 2013 óta állít össze egy hosszú listát azon szavakról és kifejezésekről, amelyek használata nyelvtani, pragmatikai vagy szemantikai szempontból helytelennek tekinthető (lásd erről még a 3.6.2. alfejezetet). A használat helytelensége az angol egynyelvű szótárakkal és a brit nemzeti korpusszal (BNC) való összehasonlítás alapján igazolható. Gardner szándékosan helytelen használatról beszél, miközben hangsúlyozza, hogy e szavak és kifejezések részét képezik annak az angol nyelvváltozatnak, amely csak az európai uniós kontextusra jellemző.

Véleménye szerint két ok indokolja e szavak és kifejezések felülvizsgálatát és helyes használatát. Az egyik az, hogy az EU-ban használt angol nyelvnek is igazodnia kell a releváns angol anyanyelvi célközönség nyelvi hagyományaihoz. A másik ok pedig az, hogy a helytelen használat az uniós dokumentumok fordítását is nehézzé teszi, hiszen olyan szavakat tartalmaznak, amelyeket az anyanyelvi beszélők sem értenek. Gardner kiemeli azt is, hogy az uniós kontextusban használt szavak egy része a brit anyanyelvi nyelvhasználatba is bekerülhet. Erre említi ő is példaként az enterprise használatát a business helyett az SME rövidítésben vagy az actor szó egyre gyakoribb használatát – bár ez utóbbiban az amerikai angol hatása is benne lehet. A 101 tételt tartalmazó lista alfabetikus sorrendben tartalmazza az uniós kontextusban helytelenül használt szavakat és kifejezéseket. Ezt a listát célszerű kategóriákba rendezni, attól függően, hogy – Gardner értelmezésében – nyelvtani vagy szemantikai „hibára” vezethető-e vissza a listában való feltüntetése. A hiba szándékosan szerepel idézőjelben, a továbbiakban ugyanis arra is rá kívánok mutatni, hogy a Gardner által helytelennek tekintett használat egyes esetekben – az uniós terminus esetében – indokolt is lehet.

Az első nagy csoportot a nyelvtani hibák alkotják: A nyelvtani hibákból adódó helytelen használat gyakran arra vezethető vissza, hogy a dokumentumokat nem anyanyelvi beszélők szövegezik, és a típushibák egyszerűn bekerülnek a szövegekbe, majd elterjednek. Gyakori hiba, hogy az angol nyelvben megszámlálhatatlan főnevek mégis többes számba kerülnek (pl. information, damage, conditionality, action, aid, competence, training). Ugyanígy helytelen egyes prepozíciók, vonzatok használata (pl. previous reports of the Court a by the Court helyett vagy with the aim of a with the aim to helyett). További nyelvtani hiba -ness rag használata, amely csak mellékneveknél fordulhat elő, de sokszor a főnévhez is illesztik (pl. actorness). Tipikus hiba a szórend tévesztése, például a the concerned officials, az officials concerned helyett – ami a jelentésben is változást okoz. Gyakori hiba az igeidők helytelen használata, ami a szöveg megértését is nehezíti, hiszen nehezen követhető az események sorrendje.

A második nagy csoportot a szemantikai hibák képezik, amelyek egy része hamis barát: úgymint az actor, actual, adequate, agent stb. Ezek közül Gardner a foresee igét emeli ki, amely francia mintára az uniós angolban a tervez igének felel meg, miközben a brit angol szó mögött nincs ilyen jelentéstartalom. Gardner ugyanakkor számos olyan szót is helytelennek tart, amely mögött egy uniós fogalom van, és amelynek célja éppen az lehet, hogy elkülönítse az uniós fogalmat a tagállami fogalmaktól. A budget line, a college (of commissioners), a comitology vagy a transpose szavak valóban idegenül hangozhatnak az anyanyelvi beszélő számára – de éppen ez lehet a cél.

Ahogyan a magyarban is furcsa lehet a költségvetési sor, a biztosok kollégiuma, a komitológia és az átültet – de éppen ez biztosítja azt, hogy ezek a szavak uniós fogalmakhoz kötődnek. Fontos tehát különbséget tennünk hiba és hiba között. Míg a hibák egy része valóban kerülendő, más részük nem is hiba, hanem az uniós fogalmi rendszer leírására szolgáló megnevezések csoportja – ahogyan az 5.4. fejezetben látni fogjuk.

Mindezzel összefüggésben fontos megemlítenünk Gašpar és társai (2015) kutatását, amely azt vizsgálta, milyen következményekkel jár az uniós dokumentumokban megjelenő, helytelen angol szavak és kifejezések használata a francia, az olasz és a horvát nyelvű fordításokban. A kutatók a listában feltüntetett 101 lexikai egység előfordulását, elterjedését és – a fordítás révén – más nyelvekre gyakorolt hatását a francia és az olasz nyelv esetében a Linguee adatbázis segítségével vizsgálták. A horvát nyelv esetében pedig egy kétnyelvű, a horvát jogszabályokat és azok angolra fordítását tartalmazó, 1 142 130 szavas horvát–angol korpuszra támaszkodtak. A 101 szavas listából a tanulmány a coherent, formulate, fiche, exercise, incite, externalise, justification, hierarchical superior, action, establish, intervention szavak előfordulását és fordításait vizsgálta részletesen.

A kutatás feltárta, hogy az angol és az olasz esetében a Linguee adatbázis 95, illetve 94 szót tartalmaz a 101 szavas listából. A horvát esetében ez alacsonyabb, mindössze 44 volt, de az angol fordításokban jellemző előfordulás széles körű elterjedtségre utal. Az angol–francia és az angol–olasz nyelvpárban a legjellemzőbb fordítási stratégia a tükörfordítás – a két nyelv hasonlóságából adódóan –, míg az angol-horvát nyelvpárban a teljes átalakítás jellemző – a két nyelv különbségéből adódóan. A kutatás összességében arra a megállapításra jutott, hogy az uniós intézmények minden igyekezete ellenére még mindig gyakran előfordul egyes angol szavak és kifejezések helytelen használata a forrásnyelvben, valamint a nyelvi interferencia (és a hibás nyelvi elemek átvétele) a célnyelvre való fordításokban.

A fenti megállapításokból jól látható, hogy az angol eurolektusnak vannak olyan nyelvi elemei – főként szavai – amelyek a helytelen használatból adódnak, és többségében a franciából való tükörfordítás eredményeként születtek. Ezek a helytelen megoldások később a fordítás révén más nyelvekbe is bekerülhetnek – annál nagyobb eséllyel, minél közelebb van az adott nyelv az angol nyelvhez. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha az adott megnevezés már egy uniós fogalmat jelöl, és tudatos döntés is meghúzódik a megnevezés használata mögött, akkor ezeket a megnevezéseket már az uniós terminológia részének – és nem hibának – kell tekintenünk.