Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
6. Az eurolektusok jellemzői: terminológia
›
6.2. Az európai uniós terminológia alkotása
›
6.2.3. Nyelvi szint: a forrásnyelvtől való távolság szerepe

6.2.3. Nyelvi szint: a forrásnyelvtől való távolság szerepe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előző alfejezetben láthattuk, hogy a honosítás (funkcionális ekvivalens) és az idegenítés (fordítási ekvivalens) közötti döntés a fogalmi szinthez kötődik. Megállapítottuk, hogy minél nagyobb az eltérés az uniós és a tagállami fogalmi rendszer között, annál inkább van szükség az idegenítés stratégiájának alkalmazására – és ezen belül valamelyik mód, azaz a tükörfordítás, a körülírás vagy éppen a közvetlen átvétel közötti választásra. Ez utóbbi választás – azaz az idegenítés eszközei közötti döntés – már nem a fogalmi rendszerek, hanem a két nyelv közötti eltérés miatt okozhat fejtörést a fordító számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3.4.2. alfejezetben láthattuk, hogy az uniós szövegek fordításának kiemelt követelménye az ekvivalencia, amelynek nemcsak fogalmi szinten, hanem a nyelvi forma tekintetében is érvényesülnie kell. Ez azt jelenti, hogy az egyes nyelvi megoldásoknak már „ránézésre” is azonosnak, hasonlónak kell lenniük. A nyelvek közötti távolságnak itt különösen nagy szerepe van, hiszen e követelményt könnyebben teljesítik azok az uniós hivatalos (cél)nyelvek, amelyek kevésbé különböznek az angol (forrás)nyelvtől. Bart István megfogalmazása szerint a magyar nyelvben azért is lehet nehezebb az uniós terminológia magyar megfeleltetése, mert a magyar jogi szakszókincs – főleg a nyelvújítás eredményeként – ma már nagyon távol esik az európai nyelvek többségének latin alapú jogi szaknyelvétől (Bart–Klaudy 2008: 9).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU hivatalos nyelvei három nagy nyelvcsaládba sorolhatóak: az indoeurópai (ebbe tartozik az angol), a finnugor (ebbe tartozik a magyar) és az afroázsiai nyelvcsaládba. A fordítási kihívások szempontjából az a döntő, milyen távol vannak e nyelvek a három eljárásnyelvtől, de különösen az angoltól. Minél távolabb helyezkedik el a célnyelv a forrásnyelvtől, annál nagyobb kihívást jelent a fordítás, és annál nehezebb megteremteni az egyes nyelvi változatok közötti nyelvi szintű ekvivalenciát. Ahogyan Mori (2018d) rámutat: az ugyanazon nyelvcsaládba tartozó nyelvi változatok több hasonlóságot, nagyobb homogenitást mutatnak. E nehézségekre hoz példákat az alábbi táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15. táblázat. Példák a nyelvek közötti távolságból adódó fordítási nehézségekre
Uniós terminus (EN)
Uniós terminus (HU)
Megjegyzés
Plan for Democracy, Dialogue and Debate
D-terv: demokrácia, párbeszéd és vita
nem lehetett az eredetiben szereplő három „d” kezdőbetűt megteremteni
personal adoptive language
második anyanyelv
körülírással (idegenítéssel) lehetett a magyar megfelelőt megalkotni
skills mismatch
készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya / strukturális munkaerőhiány
körülírással (idegenítéssel) lehetett a magyar megfelelőt megalkotni /
más fogalmat jelölő terminussal feleltették meg az eredetit (honosításnak is tekinthető)
flexicurity
rugalmas biztonság /
flexicurity
nem lehetett a szójátékot visszaadni /
a IATE szerint elfogadott a magyarban a flexicurity is
geoblocking
területi alapú tartalomkorlátozás
az idegenítés eszközei közül tükörfordítással nem, csak körülírással lehetett a magyar megfelelőt megalkotni
hotspot
migrációs csomópont
az idegenítés eszközei közül tükörfordítással nem, csak körülírással lehetett a magyar megfelelőt megalkotni
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázat első példája az Európai Bizottság Plan for Democracy, Dialogue, Debate programjának magyarra fordítása, ahol jelentősége volt a „d” betű megtartásának. Bár születtek javaslatok ennek megőrzésére (demokrácia, dialógus, diskurzus), az idegen szavak nem játékossá, hanem éppen túl hivatalossá tették volna az üzenetet. Végül a D-terv: demokrácia, párbeszéd és vita lett a magyar megfelelő, azaz a kezdőbetűt a rövidítésben sikerült megtartani (Fischer 2012). Érdekes, hogy e terminus fordítása csak a magyarban és a finnben jelentett problémát. A IATE szerint a finneknek azonban sikerült három olyan szót találniuk, amely „k” betűvel kezdődik, így ők a K-terv mellett döntöttek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik példa az oktatás területén az ún. Értelmiségiek csoportjának (Group of Intellectuals) ajánlása egy personal adoptive language elsajátítására. Ez azokra az idegen nyelvekre utal, amelyeket az egyének saját akaratukból választanak. A terminus magyar fordítása (második anyanyelv) jól mutatja, hogy nem lehetett ugyanazzal a szerkezettel visszaadni a terminust (Fischer 2008: 394).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy különleges példa a skills mismatch, amelynek megfelelője a IATE szerint lehet egy hosszabb körülírás (készségigények és a készségkínálat közötti összhang hiánya) is, de az ajánlott megfelelő a strukturális munkaerőhiány. Látható, hogy az első megoldás valóban idegenítés (azon belül is körülírás). A második megoldás, a strukturális munkaerőhiány azonban honosításnak is tekinthető – hiszen a strukturális munkaerőhiány egy már létező fogalmat jelöl a foglalkoztatás területén. A két nyelv közötti távolságból adódó fordítási nehézséget tehát itt úgy tudták áthidalni, hogy egy másik fogalmat feleltettek meg az uniós fogalomnak. E megoldással a fogalom egy más szempontjára (a következményre) helyezték a hangsúlyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még nehezebb a fordító feladata, ha szókapcsolatokat, szójátékokat kell más nyelvre lefordítani, a stiláris árnyalat és a játékos hangulat elvesztése nélkül (Rádai-Kovács 2009: 53). E jelenség egy további, sajátos példáját mutatja a flexicurity uniós terminus. Míg a többi nyelvben könnyen, egyszerű tükörfordítással meg lehetett alkotni a célnyelvi megfelelőket, addig a magyarban nem. A hivatalos megfelelő a rugalmas biztonság lett, de a IATE szerint a flexicurity terminus is elfogadott a magyar (!) uniós terminológiában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További példa a geoblocking, amely a honlapokhoz, internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozását jelenti a felhasználó IP-címe alapján, és amellyel szemben az EU rendeletben lépett fel. Somssich (2021) részletesen kifejti, hogy a hivatalos nyelvek többsége számára ez a terminus nem okozott befogadási problémát, azt a nyelvek vagy ugyanebben a formában megtartották (geoblokering – DA), vagy az angol szóösszetételt feloldva saját szabályaikhoz igazították (pl. blokowania geograficznego – PL). A magyarban nem lehetett hasonló nyelvi szerkezetet létrehozni, így a hivatalos terminus egy körülírás (tartalomalapú korlátozás) lett. Érdekes ugyanakkor, hogy az információs anyagokban és a magyar szakirodalomban a geo-blocking (kötőjellel) is szerepel – feltehetően azért, mert az angol megnevezésre egyszerűbb hivatkozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berencsi (2019) mutat rá, hogy a hotspot több fogalmat is lefed a migráció terén: egyrészt olyan földrajzi területet, ahová migránsok érkeznek, illetve azt a struktúrát is, ahol az uniós ügynökségek a tagállamokkal együttműködve felveszik az érkezők adatait. Ez utóbbi magyarul az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására irányuló javaslatban még uniós fogadóállomás néven szerepelt, de ezt végül migrációs csomópontra változtatták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül szólunk kell az euro terminusról is. Az egységes írásmód ugyanis a rövid „o” lenne, a magyar helyesírás szabályai azonban ezt felülírják. Ennek feloldására az a megoldás született, hogy a Hivatalos Lapban kihirdetett uniós szövegekben csak az euro forma alkalmazható, hazai kontextusban azonban használható az euró írásmód.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a fenti példák arra kívántak rávilágítani, hogy a különböző nyelvi változatok közötti egyezőség uniós kontextusban formai szempontból is kiemelt követelmény lehet, amely a szótól a szövegszintig kihívást (vagy éppen könnyebbséget) jelent a fordítás során – attól függően, hogy az adott forrásnyelv és célnyelv milyen távol vannak egymástól.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave