Cseke Ákos

A középkor és az esztétika

486 Az óvatos megfogalmazás nem véletlen. Lásd K. Ruh megjegyzéseit: „Mindamellett még ma is szembe kell helyezkednünk azzal a feltételezéssel, mely szerint önmagát apostoltanítványnak kiadva Dionüsziosz [vagyis Dénes] következetesen és teljes tudatossággal misztifikálta kilétét. Igaz ugyan, hogy valamennyi értekezését Timotheosznak ajánlja… és a megszólítotton a szerző kétségkívül Pál apostol munkatársát és hitbéli fiát (1Tim 1,2) érti, de kifejezetten sehol sem említi, ki is Timotheosz, ahogyan konkrétan a kereszténységhez megtért athéni tanácsosnak sem nevezi magát. A Dionüsziosz Areopagitész név kizárólag az áthagyományozott írások címében bukkan fel, amely kétségkívül nem magától a szerzőtől származik; az ajánlásokban egészen egyszerűen »Dionüsziosz presbiternek« nevezi magát.” Az a szándék, hogy azt a látszatot keltse: az apostoli korban élt, csak Az isteni nevekről két rövid szakaszában (III, 2; VI, 2), illetve a levelekben jelentkezik, „melyeket a szerző sokkal határozottabban az apostoli korból származó írásműveknek igyekszik beállítani, mint az értekezéseket”, de, mint Ruh megjegyzi, „szükség lenne a levelek hitelességének behatóbb vizsgálatára… Néhány levél és bizonyos szakaszok hitelességét nyomós okokból rendszeresen kétségbe vonták, azt a gyanút megfogalmazva, hogy később illesztették be őket a corpusba, mégpedig a szerző apostoli tekintélyének alátámasztására”. Lásd K. Ruh: A nyugati misztika története I. A patrisztikus alapok és a 12. század szerzetesi teológiája, Akadémiai, 2006, 43–45. (Ford. Görföl Tibor)

Tartalomjegyzék

A középkor és az esztétika
Impresszum
Előszó
chevron_right1. Esztétika a középkorban
chevron_right2. Az érzéki és az érzéki szép
3. Szépség és rend
4. „És látta Isten, hogy minden nagyon szép”
5. Ordo amoris
chevron_right6. A szeretet a lélek szépsége
chevron_right7. A legnagyobb kaland. Szépség és szerelem az Énekek éneke-kommentárokban
chevron_rightFüggelék
- chevron_rightAquinói Tamás és az esztétika
- chevron_rightA „művészet” középkori filozófiája
  - Ars, idea, imitatio
  - Katharszisz
chevron_rightVálogatott bibliográfia
- chevron_rightIdegen nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
- chevron_rightMagyar nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
Névmutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

Filozófia Irodalom

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero