Cseke Ákos

A középkor és az esztétika


873 Hans Urs von Balthasar szerint „az 1230 és 1270 közötti évtizedekben a szépség transzcendentalitásának a kérdése általános érdeklődés tárgyát képezte, bár sokféle válasz született rá: egyesek szerint a szépség azonos a jósággal vagy az igazsággal, mások szerint önálló, végső transzcendentálé”. Ez utóbbi nézet legmérvadóbb képviselője szerinte Tamás, aki „a létről feltételezni meri, hogy önmagában egy, igaz és jó-szép”, illetve a ferencesek, akik „először merték kijelenteni”, hogy „a lét önmagában szép”. H. U. von Balthasar: A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika III/1. Ókor, i. m., 338, 343. (Érdekes, hogy Balthasar mindkétszer a meri, merték szót használja annak érzékeltetésére, hogy milyen újdonságot jelentett ez a tanítás a középkor addigi felfogásához képest.) Lásd még az ugyanezen kötet 294. oldalán található felvetéseket a modern és a középkori esztétika kapcsán, ahol már nem szépnek, hanem ragyogó jóságnak fordítja a kalont: „Átmentheti-e a jelenbe az ókornak és a kereszténységnek azt a közös előfeltételezését, hogy a valóság önmagában, maga a lét kalon, ragyogó jóság, olyan dicsőség, amelyet az embernek határtalanul akarnia kell? De ha már nem lenne képes erre, milyen mondanivalója lehetne akkor még egyáltalán mint esztétikának? Ha a létből kitörlődik a transzcendentális kalon, akkor mégis miért lenne jobb a lét a nemlétnél?”


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave