Cseke Ákos

A középkor és az esztétika

916 Maritain a következő mondatokkal kezdi a skolasztikus művészetfilozófiáról szóló könyvét: „A skolasztikus tanítók nem írtak olyan értekezést, melynek az lett volna a címe, hogy »A művészet filozófiája«. Ez kétségkívül annak a szigorú pedagógiai fegyelemnek köszönhető, melynek a középkori filozófusok kénytelenek voltak engedelmeskedni; mivel azzal voltak elfoglalva, hogy elmélyüljenek, és nagy gonddal megvizsgálják az iskola problémáit, nem ijedtek meg attól, hogy kutatásaik során feltáratlanul hagyjanak bizonyos kérdéseket. Ettől függetlenül is olyan átfogó művészetelméletet találunk írásaikban… amelyből a művészet gazdag és teljes elmélete bontakozik ki.” Ezt követően Maritain, immár elsősorban Tamásra összpontosítva, kifejti a tomista esztétikát. Lásd Art et scolastique, i. m., 9–10. Azzal a magyarázattal is nehéz egyébként mit kezdeni, amit például Kecskés Pál fogalmazott meg: „Mai értelemben vett kiépített esztétika rendszert a középkorban éppúgy nem találunk, mint a görögöknél, s ennek az általunk hiánynak érzett körülménynek legvalószínűbb oka ugyanaz, ami a görögöknél: a művészetnek az élettel oly közvetlen és szoros összefonódása, mely épp életszerű közvetlensége miatt nem éreztette a teoretikus utánagondolás szükségességét.” Tamásnál és általában a középkorban azért nincs tehát művészetfilozófia, mert a görögöknél sincs (ami persze így nem igaz), és mert a művészet olyan elemi élményt jelentett számukra, amelytől nem bírtak teoretikusan eltávolodni (ez éppoly nehezen elképzelhető, mint a Maritain által megfogalmazott magyarázat). Lásd Kecskés Pál: „A középkor esztétikája”, Esztétikai Szemle, 1942, 12.

Tartalomjegyzék

A középkor és az esztétika
Impresszum
Előszó
chevron_right1. Esztétika a középkorban
chevron_right2. Az érzéki és az érzéki szép
3. Szépség és rend
4. „És látta Isten, hogy minden nagyon szép”
5. Ordo amoris
chevron_right6. A szeretet a lélek szépsége
chevron_right7. A legnagyobb kaland. Szépség és szerelem az Énekek éneke-kommentárokban
chevron_rightFüggelék
- chevron_rightAquinói Tamás és az esztétika
- chevron_rightA „művészet” középkori filozófiája
  - Ars, idea, imitatio
  - Katharszisz
chevron_rightVálogatott bibliográfia
- chevron_rightIdegen nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
- chevron_rightMagyar nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
Névmutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

Filozófia Irodalom

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero