7.2.2.1. táblázat. Fluoreszcenciás detektáláshoz használt származékképző reagensek

Képlet	Név (rövidítés)	X =	λ(em.)/λ(ex.) (nm)
search	5-dimetilaminonaftil-1-szulfonil	Cl, hidrazin, aziridin	480/340
	(dansyl)		hidrazonokra: 540/350
search	nitrobenzo-furazán vagy benzoxadiazol	klór, fluor, hidrazin, piperazin,	530/460
	NBD
search	4-N,N-dimetilszulfamoil-benzofurazán (vagy benzoxadiazol)	fluor, hidrazin, aminoetilamino, piperazin	480/400
	DBD
search	9-fluorenil-metiloxikarbonil-klorid	királis elválasztásnál a 9-es helyzetű CH2-csoport helyett CHCH3-csoport szerepelhet	315/265
	FMOC-Cl
search	orto-ftálaldehid	naftalin és antracén orto-bisz-formil származéka is	445/340
	OPA
search	Fluoreszcamin		475/390
	Fluoram
search	Y = 4-brómmetil-, Z = H, X = 7-metoxikumarin	Z legtöbbször H, (CH3O), X,Y = klórformil, metiloxikarbonil-klorid, amino, metil	450/350
	Br-Mmc

Tartalomjegyzék

• Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Az elválasztástechnika története
  • Az elválasztástechnika irodalma és oktatása Magyarországon
• chevron_right1. Az elválasztástechnika elmélete
  • 1.1. Az elválasztástechnikai rendszer
  • chevron_right1.2. A kromatográfia elméleti alapjai
    • 1.2.1. A kromatográfiás folyamat leírása
    • 1.2.2. A megoszlási hányados
    • 1.2.3. A retenciós idő
    • 1.2.4. A szelektivitási tényező és a felbontás
    • 1.2.5. A kromatogram kialakulásának elméleti leírása
    • 1.2.6. A tányérelmélet
    • 1.2.7. A sebességi elmélet
    • 1.2.8. Hidrodinamikai összefüggések
• chevron_right2. Az elválasztástechnika módszerei
  • 2.1. Az elválasztástechnikai módszerek felosztása
  • chevron_right2.2. Minta-előkészítés
    • 2.2.1. Általános szempontok és követelmények
    • 2.2.2. A minta-előkészítés módszerei
    • 2.2.3. A minta jellemzése
  • chevron_right2.3. A szilárd fázison történő extrakció (Solid Phase Extraction, SPE)
    • 2.3.1. Az SPE álló fázisának (töltet) kiválasztása
    • 2.3.2. Az SPE áramló fázisának (oldószerelegy, eluens) kiválasztása
    • 2.3.3. Az SPE módszer előzetes vizsgálata
  • chevron_right2.4. Egyéb extrakciós módszerek
    • 2.4.1. A folyadék–folyadék fázisú extrakció
    • 2.4.2. A folyamatos (ellenáramú) folyadék–folyadék fázisú extrakció
    • 2.4.3. A „purge and trap” módszer
    • 2.4.4. A gőztér- (headspace) analízis
    • 2.4.5. A szilárd fázisú mikroextrakció (Solid Phase MicroExtraction, SPME)
    • 2.4.6. A keverőbabás extrakció (stir bar sorptive extraction)
    • 2.4.7. A Soxhlet-extrakció
    • 2.4.8. A szuperkritikus fluid extrakció (Supercritical Fluid Extraction, SFE)
    • 2.4.9. Az ultrahanggal segített szilárd–folyadék extrakció
    • 2.4.10. A szilárd fázisú mátrix diszperzió (Matrix Solid Phase Dispersion, MSPD)
    • 2.4.11. Mikrohullám alkalmazása a minta-előkészítésben
    • 2.4.12. Tölteten történő szilárd fázisú mikroextrakció (Micro Extraction by Packed Sorbent, MEPS)
• chevron_right3. Kromatográfiás módszerek
  • 3.1. A kromatográfia története és fejlődése
  • 3.2. A kromatográfiás módszerek felosztása
• chevron_right4. Gázkromatográfia
  • 4.1. Áramló fázisok
  • 4.2. Álló fázisok típusai
  • 4.3. A gázkromatográf felépítése
  • chevron_right4.4. Mintabeviteli eljárások
    • 4.4.1. Split injektálási módszer
    • 4.4.2. Splitless injektálási módszer
    • chevron_right4.4.3. Egyéb injektálási módszerek
      • 4.4.3.1. „Cool on-column” injektor
      • 4.4.3.2. Pirolizátor mint injektor
      • 4.4.3.3. Programozható hőmérsékletű injektor
  • chevron_right4.5. Az oszlop hatékonyságát befolyásoló paraméterek
    • 4.5.1. A hőmérséklet hatása a retenciós időre
    • 4.5.2. A hőmérséklet és a nyomás hatása az uopt értékére
    • 4.5.3. Gyors gázkromatográfia
    • 4.5.4. Többdimenziós gázkromatográfia
    • 4.5.5. McReynolds-konstansok
• chevron_right5. Folyadékkromatográfia
  • 5.1. A folyadékkromatográf felépítése
  • 5.2. A folyadékkromatográfia álló fázisa
  • 5.3. A folyadékkromatográfia áramló fázisa
  • 5.4. A folyadékkromatográfia műveletei
  • chevron_right5.5. Folyadékkromatográfiás módszerek
    • chevron_right5.5.1. Normál fázisú (NP) folyadékkromatográfia
      • 5.5.1.1. Adszorpciós kromatográfia
      • 5.5.1.2. Rétegkromatográfia
      • 5.5.2.1. Folyadék–folyadék megoszlási kromatográfia
      • 5.5.2.2. A HILIC módszer
    • 5.5.3. Fordított fázisú folyadékkromatográfia
    • chevron_right5.5.4. Az ioncserélő folyadékkromatográfia
      • 5.5.4.1. Az ioncserélő folyadékkromatográfia álló fázisa
      • 5.5.4.2. Az ioncserélő folyadékkromatográfia áramló fázisa
      • 5.5.4.3. Az ioncserélő folyadékkromatográfia munkafolyamatai
      • 5.5.4.4. Az ioncserélő folyadékkromatográfia alkalmazásai
      • 5.5.4.5. Az ionkromatográfia
    • chevron_right5.5.5. Gélkromatográfia
      • 5.5.5.1. A gélkromatográfia története és elméleti alapjai
      • 5.5.5.2. A gélkromatográfia álló fázisa
      • 5.5.5.3. A gélkromatográfia áramló fázisa
      • 5.5.5.4. A gélkromatográfia térfogati megoszlási modellje és egyenlete
      • 5.5.5.5. A gélkromatográfia módszerei és alkalmazási területei
    • chevron_right5.5.6. A hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia
      • 5.5.6.1. A hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia álló fázisa
      • 5.5.6.2. A hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia áramló fázisa
      • 5.5.6.3. A hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia módszere
    • chevron_right5.5.7. Affinitási kromatográfia
      • 5.5.7.1. Az affinitási kromatográfia alkalmazási területei
    • chevron_right5.5.8. Királis (zárványkomplex) kromatográfia
      • 5.5.8.1. Királis adalékok alkalmazása
      • 5.5.8.2. Királis álló fázisok
    • 5.5.9. A multidimenzionális (2D) technika alkalmazása a folyadékkromatográfiában
• chevron_right6. Detektálási módszerek a kromatográfiában
  • chevron_right6.1. A detektorokról általában
    • 6.1.1. Linearitási tartomány
    • 6.1.2. Érzékenység
    • 6.1.3. Szelektivitás, specifikusság
  • chevron_right6.2. Detektálási módszerek a gázkromatográfiában
    • 6.2.1. Hővezető képességi detektor
    • 6.2.2. Lángionizációs detektor
    • 6.2.3. Elektronbefogási detektor
  • 6.3. A tömegspektrométer mint detektor
  • chevron_right6.4. Detektálási módszerek a folyadékkromatográfiában
    • 6.4.1. Az ultraibolya–látható hullámhossz-tartományú (UV–VIS) detektorok
    • 6.4.2. Fluoreszcencia mérésén alapuló detektorok
    • 6.4.3. A törésmutató (RI) mérésén alapuló detektorok
    • 6.4.4. A fényszórás elvén működő detektorok (LSD, ELSD)
    • 6.4.5. Elektrokémiai és vezetőképességi detektorok
    • 6.4.6. Detektálási módszerek a rétegkromatográfiában
• chevron_right7. Származékképzési eljárások az elválasztástechnikában
  • chevron_right7.1. Származékképzési módszerek a gázkromatográfiában
    • 7.1.1. Szililezés
    • 7.1.2. Acilezés halogénkarbonsav-származékkal
    • 7.1.3. Észteresítés
    • 7.1.4. Alkilezés
    • 7.1.5. Oximálás
    • 7.1.6. Bifunkciós vegyületek gyűrűs származékká alakítása
  • chevron_right7.2. Származékképzési módszerek a folyadékkromatográfiában
    • 7.2.1. Származékképzés az UV–VIS detektálásban
    • 7.2.2. Származékképzés a fluoreszcenciás detektálásban
    • 7.2.3. Származékképzés a tömegspektrometriás detektálásban
    • 7.2.4. Származékképzés a királis elválasztásokban
• chevron_right8. Kiértékelési módszerek a kromatográfiában
  • chevron_right8.1. Minőségi kiértékelési módszerek
    • 8.1.1. Azonosítás retenciós idő alapján
    • 8.1.2. Standard addíció
    • 8.1.3. Relatív retenció módszere
    • 8.1.4. Retenciós index módszer
  • chevron_right8.2. Mennyiségi kiértékelési módszerek
    • 8.2.1. Terület% módszer
    • 8.2.2. Külső standard módszer (External Standard, ESTD)
    • 8.2.3. Belső standard módszer (Internal Standard, ISTD)
  • 8.3. A vizsgálati módszerek validálásának alapjai
• chevron_right9. Az elektroforézis elmélete és módszerei
  • 9.1. Az elektroforézis történeti fejlődése
  • 9.2. Az elektroforézis elméleti alapjai
  • 9.3. Az elektroforézis módszerei
  • 9.4. Az elektroforézis alkalmazási területei
  • 9.5. A kapilláris elektroforézis elmélete
  • 9.6. A kapilláris elektroforézis módszerei
• chevron_right10. Centrifugálás – ultracentrifugálás
  • 10.1. A centrifugálás elmélete
  • 10.2. A gravitációs erőtéren alapuló elválasztástechnika módszerei
  • 10.3. Az (ultra)centrifugálás módszerei és alkalmazási területei
• Irodalom
• A kötetben használt fontosabb jelek és rövidítések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//