Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

671 „Lehetnek oly emberek (hallottam magam-is) kik csak szájok izént akarnák hogy esnének mindenek, nevezet szerént penigh, az virgulákban, amaz fülek gyönyörködtetö, gyermeki énekes edgyben zengést meg-kivánnak: udvari pipere nélkül akár mit-is semminek tartanak semmit az dolognak mi vóltára nem figyelmezvén. A’ kik illyenek énnékem úgy tetszik hogy az Irásnak külömb külömb formái és módgyai közöt, külömbséget tenni nem tudnak Halladé, nem edgy ruha illeti a’ Királyt és a kóldúst, az szegényt és a’ bóldogot, a’ kevélyt s-az alázatost. […] Nevetséges dolog vólna bizonyára a Szent Irás felől Procátori piperével szollani, csak a’ Philosophia sem szereti az Törvényben való himezet hámozot beszédet: s-hát az Theologia hogy szenyvedhetné?” MEDGYESI 1636, A keresztyén olvasóhoz, 4v–5v. Vö. TARNAI–CSETRI 1981, 144.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero