Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

724 „Látván azért, hogy NEMZETEMNEK Dicsiretes Iffiai közzül, Sidó, Görög, Angliai és Belgiumi nyelven tudok, ugyan bokrosával találtatnak, kik, ezek által, édes nevelő hazájoknak használhatnak: Forditottam erre elmémet (amazokat-is, a’ mennyire lehetet el-nem mulatván,) hogy az OLASZ nyelven kapdosnék, és abban, valamennyire éppülnék, egyedül csak ama dicsiretes, nagy emlékezetű, s’ tudorok elölt nagy hirü; Teologus embernek, Deodatus Jánosnak, Olasz nyelven iratott, szép jedzésekkel és Magyarázatokkal meg-ékesittetett Bibliájáért: Mellyet annakutánna, az ö rövid, könyü, gyönyörűséges; de értelmes voltáért, az Anglusok is, az ő magok tulajdon nyelvekre forditottanak; noha egyébaránt, a’ magok nyelvén, bü, értelmes, és tudos magyarázatokkal tellyes fordítások vagyon a’ szent Könyvre.” DEBRECENI 1693, Ajánlás a debreceni egyházközség elöljáróinak, B3v–B4r.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero