Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

748 „De haly szép dolgot keresztyén Olvasó; Az szomszéd MAGYAR CALVINISTA Uraink-is az Augustana Confessión valo LUTHERANUSOCKÁ akarnac lennyi. Mert öc magokat az hit dolgaiban való igaz Atyánkfiainac mutattyác és ajánljác. Ennec hitelesb bizonságára (azt tartom közönséges akaratbul) bocsátottat ki 1628 esztendöben PAPA városában egy könyvet, mellyet neveznec Magyar HARMONIANAC, azaz AUGUSTANA és HELVETICA Confessióc Articulusinac egyező értelménec, SAMARIAI JÁNOS, HALASZI CALVINISTA Praedikátor neve alat; mel’ könyvnec praefatiojában az iratic; hogy az Augustana Confessionac az Helvetiai vallással örvendetes egyessége vagyon. […] az HELVETICA CONFESSIO csac annyiban egyez az AUGUSTANA CONFESSIOVAL, hogy az mi vallásunt Articulusiban hasonló szót és igét találtacnak, mint az HELVETIAI Confessionac articulusiban […] igy csinállya SAMARIAI JÁNOS az HARMONIÁT. De keresztyén Olvasó, ha jól gondolkodol erröl az HARMONIÁRÚL, bizonyára illyent akár-ki-is formálhat az szóknac öszve-hasonlétása felöl, nem csac az Augustana Confessionac Articulusibol, hanem PÁZMÁN PÉTER Kalauzábúl-is avagy MOLNÁR ALBERTNEC Magyar Lexiconjábúl-is. De ez szintén oly dolog, mint valami egyenlő szóknac öszve hozása, avagy játékos egybe hasonlétása, avagy penig az tudatlan és együgyű embereknec szemekre való hályog-vetés.” LETHENYEI 1633, Az Augustana Confessiórul való elöljáró beszéd, 8–10.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero