Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

749 „Le-irhatnám ez ö értelmeket más sok tudósb Pápista Írók, és fő-képpen Jésuiták szavaival: de hogy Veresmarti irásából akartam ezt inkáb szem-eleiben adni, két okból cselekedtem. I. Mert ezt ö-is másoktúl, és derekasban Leonardus Lessius Jésuita Elmélkedésiböl vette; a’ mint-hogy egész munkáját-is nagy részre abból irta-ki. És mivel e’ dolgot Magyarúl, Magyar ’Euangelicusoknak akarta értésére-adni; annyiban-is szükség vólt Magyar Író szavaiból megérteni, Micsoda szándékban legyenek a’ Pápisták az’ ’Euangélicusokhoz. II. De fö-képpen ezért: mert (a’ mint nyilván mondgyák) e’ könyvet, az el-múlt Posoni Országos Gyülésben, minden kérés nélkül, ő maga, sákkal hordatván-fel az ország házához, elöl-utól mindeneknek, nevezet szerint penig az ’Euangélicusoknak, nagy böven osztogatta, és egész Magyar-országot véle bé-töltötte.” Pápisták üldözése 1643, 6–7.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero