Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


809  „Minek utánna külömb-féle Olasz könyvekböl a’ Szentek életét Olaszul megirtani volna Romában, és Olaszbol Magyarra forditottam volna Magyar Országban […]” ILLYÉS 1688, Elöljáró beszéd, 2r. Az eljárást pontosabban megfogalmazva: „Midőn Rómában H. III. és IV. esztendőbeli teológus volnék, különb-különb olasz auktorokból két nagy olasz könyvet írtam; a szentek életit sommában foglalván, melyeket azután Magyarországban megmagyaráztam és rendesen megírván világos-ságra hoztam […]”. A Megrövidített ige (Nagyszombat, 1691) elöljáró beszédéből idézi BITSKEY István, Hungariából Rómába, Bp., 1996, 172.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave