2.2.2. Digitális adatvédelem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A digitalizációnak számos előnye van, az adatokhoz történő hozzáférés javítja a hálózatok és a platformok hatékonyságát, aminek az internetet használók is előnyeit látják. (Goldfarb és Que, 2023) Ugyanakkor ezeket az adatokat a versenyszféra szereplői más módon is felhasználhatják vagy esetleg harmadik félnek továbbítják, sértve ezzel a felhasználók jogait (Fainmesser és mtsai, 2023). A felhasználók jogainak védelmét célzó kormányzati beavatkozások ugyanakkor korlátozhatják a pozitív hatásokat vagy pedig növelik a költségeket. Az Európai Unió általános adatvédelmi törvénye többek szerint inkább korlátoz (Dorraji és Barcys, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korlátlan és határok nélküli részvétel fontos tényezője az információs társadalom kínálta lehetőségekhez való hozzáférésnek. Ugyanakkor minden szereplőnek megfelelő lépéseket kell tennie annak megakadályozására, hogy a digitális forrásokat és technológiákat illegális, visszaélésszerű, bűnözői vagy terrorista célokra használják. Az információs korszak és az internet kezdete óta a magánélet és a személyes adatok feletti ellenőrzés lehetősége központi jelentőségű (Smith és mtsai, 2011; Bélanger és Crossler, 2011). Több kutató ellentmondásos viselkedést figyelt meg az internetezők körében: miközben egyre nagyobb az aggodalom a magánélet védelmével kapcsolatban, az egyének készek megosztani vagy eladni személyes adataikat kevés ellenszolgáltatásért vagy akár anélkül (Kokolakis, 2017; Kummer és Schulte, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új digitális kommunikációs eszközök és technológiák megjelenése új frontokat nyit a könnyű hozzáférés, a magánélet védelme és a biztonság egyidejű fenntartása érdekében (Quach és mtsai, 2022). A közösségi hálózatok több millió felhasználója a magánélet védelmének kérdésében az élen jár (Hajli és Lin, 2016). A vállalatok hozzáállása meglehetősen ellentmondásos, korábban botrány lett belőle, amikor kiderült, hogy a Facebook több mint 87 millió felhasználó személyes adatait adta át a Cambridge Analyticának (Isaak és Hanna, 2018). A személyes adatok gyűjtéséhez a digitális technológiák az eddigieknél lényegesen hatékonyabb módon tudnak hozzájárulni, amit több autokratikus állam is ellenzékének azonosításához és megfigyeléséhez használ fel (Aho és Duffield, 2020, Ermoshina és mtsai, 2022). A mobilalkalmazások (Balapour és mtsai, 2020), az online pénzügyek és banki szolgáltatások (Zetzsche és mtsai, 2020), a dolgok internete (Brass és Sowell, 2021) és legújabban a mesterséges intelligencia (Wischmeyer és Rademacher, 2020) növekvő használata kihívást jelent a felhasználók, a kormányok és a digitális infrastruktúra fejlesztői számára a hozzáféréssel és a magánélet védelmével kapcsolatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A digitális adatvédelem pillérében az intézményi aspektust a globális kiberbiztonsági index jogi alindexével, az UNCTAD e-kereskedelem elfogadásával, a Digital Society projekt „kiberbiztonsági kapacitás” és „internetes adatvédelem” mutatóival ragadjuk meg. A digitális hozzáférés digitális infrastrukturális aspektusa egyszerűbb, és olyan mutatót tartalmaz, amely az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások százalékos arányát mutatja.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave