A digitális jogok pillére az intézmények szerepét vizsgálja az alapvető és személyes jogok, valamint a magántulajdonhoz fűződő jogok védelmében, különös tekintettel arra, hogy ezek hogyan támogatják a polgárokat a digitális infrastruktúra használatában. A digitális jogok olyan emberi jogok, amelyek lehetővé teszik az egyének számára a digitális tartalmakhoz való hozzáférést, azok használatát, létrehozását és közzétételét digitális eszközökön, virtuális terekben és közösségekben. A digitális jogok fontosak a digitális környezetben való biztonságos és etikus részvétel szempontjából. A digitális jogok szorosan köthetők más alapvető emberi jogokhoz, mint amilyen a vélemény szabad kifejtése. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a vélemények szabad kifejtését mások akár zaklatásnak vagy visszaélésnek tartják (Pangrazio és Sefton-Green, 2021). Az internet különösen tág teret adhat a zaklatóknak, a hamis információk vagy az áltudományos nézetek terjesztőinek is (Dahms, 2022). Az internetes tartalmak szűrése, a visszaélések megakadályozása komoly erőforrásokat köt le, és könnyen átcsaphat cenzorálásba (Hidalgo és mtsai, 2009; Brown és Marsden, 2023). A digitális technikák révén a diktatórikus országok hatékonyan kontrollálhatják az alternatív vélemények kifejtőit (Gohdes, 2024).